Bármilyen programot szeretnénk telepíteni a számítógépünkre, az első lépések egyike, hogy el kell fogadnunk egy úgynevezett licencszerződést. Ez egy egyoldalú szerződés, azaz a felhasználó nem módosíthatja, csak dönthet arról, hogy elfogadja-e vagy sem. Ha nem fogadja el, nem léphet tovább a telepítési folyamatban. Miért is van erre szükség? A programokat emberek alkotják, ezáltal megilleti őket a szerzői jog, csak úgy, mint az írókat, költőket. A licencszerződésben engedélyt ad, hogy az ő „művét” milyen körülmények és feltételek mellett használhatják. A legáltalánosabb szabályokat a szerzői jogi törvény szabályozza, a konkrét feltételeket azonban a licencszerződés fekteti le.
Szoftverlicenc alapján az egyes programok lehetnek kereskedelmi programok, freeware-ek és shareware-ek. Alapvetően az alábbi szempontok határozzák meg, hogy melyik csoportba tartozik egy szoftver: ingyenesen beszerezhető, vagy pénz ellenében lehet legálisan használni; a szoftver terjesztésére állnak-e fenn korlátok; a szoftver forráskódja megismerhető-e; a megváltoztatható forráskódból készített új termék (származék) továbbadható-e.
Azokat a szoftvereket, amelyek nem állnak szerzői jogvédelem alatt, public domain-nek nevezik. Az ilyen programokat a szerzőjük közösségi felhasználás alá helyezte és nem sorolhatók át később sem más csoportba, azaz nem lehetnek később kereskedelmi szoftverek vagy freeware-ek.
Kereskedelmi programok azok, amelyeket a szerzője azért hozott létre, hogy kereskedelmi forgalomba hozza. A szerző szinte minden esetben programozó. A kereskedelmi szoftver terjesztése minden esetben tiltva van, általában csak a biztonsági másolat készítését engedélyezik. A forráskód nem ismerhető meg, a felhasználó általi módosítás szintén tiltott, mindig tartozik dokumentáció és garancia. Az ilyen licencszerződések szinte kizárólag a szerző érdekeit védik.
A freeware programok minden esetben ingyenesek, szabadon terjeszthetők és szabadon felhasználhatók. Korlátozást jelent azonban, hogy a forráskódjuk nem ismerhető meg és így nem is módosíthatók. Abban is különbözik a public domain-től, hogy szerzője megváltoztathatja a program besorolását. Gyakori, hogy egy freeware program szerzője, látva a szoftver sikerét, shareware-ré, majd kereskedelmi szoftverré minősíti azt.
A shareware szoftverek nagyon hasonlítanak a freeware-hez: ezek is ingyenesek és szabadon terjeszthetők, azonban nem használhatók korlátlanul és teljeskörűen. A licencszerződés csak bizonyos ideig engedélyezi az ingyenes használatot, ennek leteltével vagy ki kell fizetni a programot, vagy fel kell hagyni a használatával. Emellett korlátozhatják még a szoftver indulásának sebességét, vagy egyes funkciók letiltásával. Mindezeket a korlátozásokat a felhasználók feloldhatják egy egyszerű regisztrációval és fizetéssel. Regisztrációval megszűnhetnek a programba épített korlátozások, vagy a forgalmazó egy teljesen új szoftvert küld a felhasználónak.
Számos más licenctípus is létezik. Mindezektől különbözik a szabad szoftver, amely korlátozás nélkül használható üzleti és magáncélra is, szabadon terjeszthető, a forráskódja is megismerhető és módosítható, sőt az így létrejött úgynevezett származékot is szabad szoftverként kell kezelni. Vannak olyan programok, amelyeket magáncélra ingyenesen, míg üzleti célra fizetés ellenében lehet használni – ezeket félszabad szoftvereknek nevezik, a megnevezés azonban nem alkalmazható olyan programok esetén, amelyeket kizárólag üzleti vagy kizárólag magán célra használhatnak. Így például nem lehet félszabad egy játék- vagy egy kiadványszerkesztő program.
Ezek mellett még gyakran találkozhatunk olyan szoftverekkel is, amelyeket kipróbálásra adtak ki, a teljes szoftverhez vásárlás útján juthatunk hozzá. Egyes programok felhasználói felületén reklámokat helyeznek el, így a készítőjük nem a programért fizetett díjak, hanem a hirdetési bevételek révén jut haszonhoz.
Érdemes legalább erre a néhány kategória megnevezésre figyelnünk telepítéskor. Így tisztázódhat az is, hogy esetleg miért nem működnek programunk egyes funkciói.
-LB-
2010. november 8., hétfő
2010. október 25., hétfő
Általános tudnivalók az Excelről
A Microsoft Office Excel egy olyan program, amelynek segítségével táblázatokat tudunk létrehozni, szerkeszteni, rendszerezni. A legegyszerűbb táblázatoktól kezdve – gondoljunk itt órarendre vagy árlistára, a bonyolult, összefűzött táblázatokig szinte minden félét készíthetünk.
Ahhoz, hogy a munkánk sikeres legyen, fontos, hogy tisztában legyünk az Excel használata közben felmerülő alapfogalmakkal és a legegyszerűbb szerkesztési-formázási lépésekkel.
Legfontosabb tudnunk, hogy munkánk során mindig egy munkafüzetet használunk. A programunk egyidejűleg több munkafüzetet is meg tud nyitni, de a felhasználó egy munkafüzetbe tud dolgozni. A munkafüzeten belül munkalapokat találhatunk, ezek között az ablak alján látható fülekkel tudunk váltani.
Minden új munkafüzet téglalapok hálójából áll. Egy ilyen téglalapot cellának nevezünk. Az oszlopokat betűk, a sorokat számok azonosítják. Ezek segítségével tudunk meghatározni egy cellát. Azt a cellát, amelyikkel dolgozunk, aktív cellának nevezzük. Mindig csak egy cella lehet aktív. Többet is kijelölhetünk egyidejűleg, de csak eggyel tudunk dolgozni, csak egybe tudunk adatot bevinni. Ha több, egybefüggő cellát jelöltünk ki, tartománynak nevezzük a kijelölt területet. A tartományt úgy tudjuk meghatározni, hogy a bal felső és a jobb alsó cella nevét kettősponttal elválasztjuk.
Az Excel indulóképernyője abban különbözik például a szövegszerkesztőjétől, hogy az eszköztárak alatt található még egy névmező és egy szerkesztőléc is. A név mezőben láthatjuk az aktív cella nevét, a szerkesztőlécben pedig annak a tartalmát.
A táblázatkezelő egyik nagy előnye, hogy tud sorozatot képezni: felismeri a szomszédos cellák közötti összefüggést, és annak mintájára ki tudja tölteni a többi cellát. Ezzel jelentősen meggyorsíthatja a munkánkat. Másik nagy előnye a dinamizmus. A cellák tartalma bonyolultabb táblázatok esetében már függhet egymástól. Ha ilyen esetben megváltoztatjuk egy cella tartalmát, az azzal összefüggésben lévő cellák tartalma is megváltozik.
Cellák tartalmát egyszerűen kijelölés utáni gépeléssel módosíthatjuk, vagy duplán kattintva a cellára. Másolni a cella jobb alsó sarkában megjelenő fekete plusz jellel tudunk, áthelyezni pedig a kijelölés széleinél megjelenő négyágú kereszttel.
-LB-
Ahhoz, hogy a munkánk sikeres legyen, fontos, hogy tisztában legyünk az Excel használata közben felmerülő alapfogalmakkal és a legegyszerűbb szerkesztési-formázási lépésekkel.
Legfontosabb tudnunk, hogy munkánk során mindig egy munkafüzetet használunk. A programunk egyidejűleg több munkafüzetet is meg tud nyitni, de a felhasználó egy munkafüzetbe tud dolgozni. A munkafüzeten belül munkalapokat találhatunk, ezek között az ablak alján látható fülekkel tudunk váltani.
Minden új munkafüzet téglalapok hálójából áll. Egy ilyen téglalapot cellának nevezünk. Az oszlopokat betűk, a sorokat számok azonosítják. Ezek segítségével tudunk meghatározni egy cellát. Azt a cellát, amelyikkel dolgozunk, aktív cellának nevezzük. Mindig csak egy cella lehet aktív. Többet is kijelölhetünk egyidejűleg, de csak eggyel tudunk dolgozni, csak egybe tudunk adatot bevinni. Ha több, egybefüggő cellát jelöltünk ki, tartománynak nevezzük a kijelölt területet. A tartományt úgy tudjuk meghatározni, hogy a bal felső és a jobb alsó cella nevét kettősponttal elválasztjuk.
Az Excel indulóképernyője abban különbözik például a szövegszerkesztőjétől, hogy az eszköztárak alatt található még egy névmező és egy szerkesztőléc is. A név mezőben láthatjuk az aktív cella nevét, a szerkesztőlécben pedig annak a tartalmát.
A táblázatkezelő egyik nagy előnye, hogy tud sorozatot képezni: felismeri a szomszédos cellák közötti összefüggést, és annak mintájára ki tudja tölteni a többi cellát. Ezzel jelentősen meggyorsíthatja a munkánkat. Másik nagy előnye a dinamizmus. A cellák tartalma bonyolultabb táblázatok esetében már függhet egymástól. Ha ilyen esetben megváltoztatjuk egy cella tartalmát, az azzal összefüggésben lévő cellák tartalma is megváltozik.
Cellák tartalmát egyszerűen kijelölés utáni gépeléssel módosíthatjuk, vagy duplán kattintva a cellára. Másolni a cella jobb alsó sarkában megjelenő fekete plusz jellel tudunk, áthelyezni pedig a kijelölés széleinél megjelenő négyágú kereszttel.
-LB-
2010. október 11., hétfő
A nyomtató
Az egyik legismertebb kiviteli eszköz a nyomtató, feladata, hogy a számítógépen megjelenő adatokat papíron, vagy más papírhoz hasonló anyagon megjelenítse. Már a számítógép megjelenésétől kezdve jelen vannak, de jelentőségük az utóbbi évtizedben lett kiemelkedő és igazából azóta mondhatók ennyire elterjedtnek. Ma már egy asztali számítógép vásárlásához hozzátartozik a nyomtató beszerzése is. Azoknak különösen fontos, akik egyetemre, főiskolára járnak, vagy továbbtanulás előtt állnak. Minden felsőoktatási intézményben elvárás, hogy a házi dolgozatokat nyomtatásban adják be a hallgatók. Ha nincs nyomtatónk, sokszor kerülhetünk patthelyzetbe: mikor elkészül a határidős dolgozat, az ilyen üzletek már zárva vannak, arról nem is beszélve, hogy senki sem szeretné az ösztöndíja felét erre költeni. Ha ilyen szempontból vizsgáljuk, egy nyomtatóvásárlás hamar megtérül. Ma már nagyon kedvező áron kaphatunk nagyon jó nyomtatókat, multifunkciós gépeket, amikkel már scannelni is lehet.
A következő néhány sor talán segítség lehet, ha ilyen berendezést szeretnénk vásárolni, mire kell odafigyelnünk. Egyáltalán milyen típusú nyomtatók vannak, nekünk melyikre lenne szükségünk.
Legrégebbi típus a mátrixnyomtató: olcsó, többpéldányos nyomtatást tesz lehetővé, így önindigós példányok nyomtathatók – számlák, bizonylatok nyomtatására kitűnően alkalmazhatók. Az önindigó nem azonos a több példány nyomtatásával, hiszen azt bármelyik másik típusú nyomtatóval is kivitelezhetjük. Festékszalaggal működik, erre kis tűk ütik rá a megjeleníteni kívánt adatot. 9 vagy 24 tűs változat létezik, ezeket nagy teljesítményű elektromágnesek lökik neki a festékszalagnak. Ez a hatás hagy nyomot a papíron. A nyomtatófej ezután egy pontnyit elmozdul vízszintesen, amíg a sor végére nem ér, ekkor függőleges irányban mozdul el a fej. A mátrixnyomtatók jellemző mértékegysége az LQ (Letter Quality – levélminőség). A fent említett célokra ilyen nyomtatót biztosan nem fogunk vásárolni, régi típus, és a képe is a leggyengébb minőségű.
Amivel már inkább találkozhatunk kereskedelmi forgalomban és a mindennapokban is, az a lézernyomtató. Egy elektromosan feltöltött szelénhengerre lézersugár írja fel a nyomtatandó képet. Ahol a lézersugár a hengerhez ér, ott a henger többi részével és a festékporral ellentétes töltésűvé válik. Mikor a henger a festékkazetta felé ér, festékpor tapad meg rajta. A papír a szelénhenger és egy másik, fűtött henger között halad el, és a fűtött henger ráégeti a festéket a papírra. A folyamat végén egy kefe megszűnteti a töltöttséget. Az eljárás során ózon szabadul fel. Irodai felhasználásra ajánlott, az ózontermelődés miatt fontos, hogy használata mellett folyamatosan szellőztessenek. Teljes lap képét előállítja, nem sorról sorra halad, mint a mátrix- vagy a tintasugaras nyomtató, képük szinte tökéletesnek mondható, de a legdrágább nyomtatótípus. Tonerrel működik.
Otthoni felhasználásra leginkább tintasugaras nyomtatót szoktunk használni. Ez fúvókák segítségével juttat festéket a papírra. Olyan kristályokkal működnek, amelyek térfogata feszültség hatására megnő, így a festéket a papírra fújja. Ehhez hasonló a buboréknyomtató, amelyben izzószál párologtat a tintából, a hő hatására buborék keletkezik, így jut festék a papírra. A fúvókák igen közel helyezkednek el egymáshoz, így igen nagy felbontású kép nyomtatható. Ezekkel fekete-fehér, színes kép, fénykép, szöveg egyaránt nyomtatható.
Amivel még találkozhatunk, az a hőnyomtató: legzajtalanabb, ugyanakkor legkevésbé tartós nyomtatási technológia. Vegykezelt papírt használ, amely hő hatására elszíneződik. Például buszjegyek, blokkok nyomtatására használnak ilyet.
Vásárlás előtt mindig gondoljuk át, hogy mire fogjuk használni a nyomtatónkat, és annak megfelelően válasszunk. A legfontosabb, hogy derítsük ki, hogy az általunk választott nyomtató festékkazettái vagy patronjai mennyibe kerülnek. Néhány olcsó nyomtatónál előfordulhat, hogy magát a készüléket potom áron kínálják, de utántöltéskor kiderül, hogy a festék bele drágább, mint a nyomtató volt. Hogy honnan tudjuk ezt előre? Az interneten percek alatt megtalálható a nyomtatókhoz megfelelő patron vagy toner, leírást találhatunk arról, hogy hány oldalt tudunk nyomtatni vele, illetve az árukról is informálódhatunk.
-LB-
A következő néhány sor talán segítség lehet, ha ilyen berendezést szeretnénk vásárolni, mire kell odafigyelnünk. Egyáltalán milyen típusú nyomtatók vannak, nekünk melyikre lenne szükségünk.
Legrégebbi típus a mátrixnyomtató: olcsó, többpéldányos nyomtatást tesz lehetővé, így önindigós példányok nyomtathatók – számlák, bizonylatok nyomtatására kitűnően alkalmazhatók. Az önindigó nem azonos a több példány nyomtatásával, hiszen azt bármelyik másik típusú nyomtatóval is kivitelezhetjük. Festékszalaggal működik, erre kis tűk ütik rá a megjeleníteni kívánt adatot. 9 vagy 24 tűs változat létezik, ezeket nagy teljesítményű elektromágnesek lökik neki a festékszalagnak. Ez a hatás hagy nyomot a papíron. A nyomtatófej ezután egy pontnyit elmozdul vízszintesen, amíg a sor végére nem ér, ekkor függőleges irányban mozdul el a fej. A mátrixnyomtatók jellemző mértékegysége az LQ (Letter Quality – levélminőség). A fent említett célokra ilyen nyomtatót biztosan nem fogunk vásárolni, régi típus, és a képe is a leggyengébb minőségű.
Amivel már inkább találkozhatunk kereskedelmi forgalomban és a mindennapokban is, az a lézernyomtató. Egy elektromosan feltöltött szelénhengerre lézersugár írja fel a nyomtatandó képet. Ahol a lézersugár a hengerhez ér, ott a henger többi részével és a festékporral ellentétes töltésűvé válik. Mikor a henger a festékkazetta felé ér, festékpor tapad meg rajta. A papír a szelénhenger és egy másik, fűtött henger között halad el, és a fűtött henger ráégeti a festéket a papírra. A folyamat végén egy kefe megszűnteti a töltöttséget. Az eljárás során ózon szabadul fel. Irodai felhasználásra ajánlott, az ózontermelődés miatt fontos, hogy használata mellett folyamatosan szellőztessenek. Teljes lap képét előállítja, nem sorról sorra halad, mint a mátrix- vagy a tintasugaras nyomtató, képük szinte tökéletesnek mondható, de a legdrágább nyomtatótípus. Tonerrel működik.
Otthoni felhasználásra leginkább tintasugaras nyomtatót szoktunk használni. Ez fúvókák segítségével juttat festéket a papírra. Olyan kristályokkal működnek, amelyek térfogata feszültség hatására megnő, így a festéket a papírra fújja. Ehhez hasonló a buboréknyomtató, amelyben izzószál párologtat a tintából, a hő hatására buborék keletkezik, így jut festék a papírra. A fúvókák igen közel helyezkednek el egymáshoz, így igen nagy felbontású kép nyomtatható. Ezekkel fekete-fehér, színes kép, fénykép, szöveg egyaránt nyomtatható.
Amivel még találkozhatunk, az a hőnyomtató: legzajtalanabb, ugyanakkor legkevésbé tartós nyomtatási technológia. Vegykezelt papírt használ, amely hő hatására elszíneződik. Például buszjegyek, blokkok nyomtatására használnak ilyet.
Vásárlás előtt mindig gondoljuk át, hogy mire fogjuk használni a nyomtatónkat, és annak megfelelően válasszunk. A legfontosabb, hogy derítsük ki, hogy az általunk választott nyomtató festékkazettái vagy patronjai mennyibe kerülnek. Néhány olcsó nyomtatónál előfordulhat, hogy magát a készüléket potom áron kínálják, de utántöltéskor kiderül, hogy a festék bele drágább, mint a nyomtató volt. Hogy honnan tudjuk ezt előre? Az interneten percek alatt megtalálható a nyomtatókhoz megfelelő patron vagy toner, leírást találhatunk arról, hogy hány oldalt tudunk nyomtatni vele, illetve az árukról is informálódhatunk.
-LB-
2010. szeptember 27., hétfő
Körlevél-készítés egyszerűen eszköztár segítségével
A kezdő Word felhasználók úgy ódzkodnak a körlevél-készítéstől, mintha gyermekkorukban ezzel riogatták volna őket. Pedig ha megértjük, mire is használhatjuk és megtanuljuk azt a néhány lépést, amivel már elérhetjük a kész körlevelet, belátjuk, hogy akár a mindennapokban, de tanulmányaink vagy munkánk során biztosan fogjuk tudni alkalmazni.
A lényeg, hogy a körlevél több címzetthez szól, tartalmuk azonos, ám bizonyos részek változnak benne. Legegyszerűbben egy példán keresztül érthetjük meg, hogy mit jelent ez. A bankok általában minden hónapban elküldik ügyfeleiknek aktuális számlaegyenlegüket. Legyen a mindenkinek kiküldendő szöveg: „Tisztelt …! Az Ön … számú számlájának aktuális havi egyenlege … Ft. Itt három adatot kell behelyettesíteni minden ügyfél esetén: az ügyfél nevét, a számlaszámát és az egyenlegét. Ehhez a bankoknak van már egy jól szerkesztett adatbázisa, egy táblázata ezekről az adatokról. Szükséges tehát a körlevélhez két fájl: egy adatbázis (egy táblázat), és egy szöveg, amelyben csak a mindenkinek elküldendő szövegrészek szerepelnek. Példánkban tehát: „Tisztelt! Az Ön számú számlájának aktuális havi egyenlege.” A szövegünket begépeljük a szövegszerkesztőbe, a táblázat azonban készülhet táblázatkezelővel, vagy akár egy új szöveges dokumentumba is.
Ha bekapcsoljuk a nézet menü, eszköztárak, körlevél alpontját, felül az eszköztárak között megjelenik egy új, amelynek segítségével pár kattintás múlva már kész is a körlevelünk. Ha elkészült az adatokat tartalmazó, fejléccel ellátott táblázatunk, elmentettük, be is zárhatjuk. Nincs szükség rá, hogy meg legyen nyitva, azonban nagyon fontos, hogy a táblázatunknak legyen fejléce, azaz beazonosítható legyen, hogy melyik oszlop milyen adatot tartalmaz.
A munkánk kezdetén csak két ikon lesz aktív, azaz színes, használható. Nekünk a másodikra van szükségünk, a neve: adatforrás megnyitása. Ha erre rákattintunk, meg kell keresnünk a táblázatunkat, amiben a számunkra szükséges adatok szerepelnek. Ha megtaláltuk és az adatforrásunk excel táblázat, akkor azt is ki kell választanunk, hogy melyik munkalapra dolgoztunk. Ha ezekkel kész vagyunk, látszólag nem történt semmi, nem nyílt meg a táblázatunk, vagyis mi nem látjuk. Az eszköztáron azonban aktív lett az összes gomb. Ez után a kurzorunkkal oda kell állni, ahová szeretnénk a változó adatot beszúrni. A hatodik gomb az adatmezők beszúrása. Ha erre rákattintunk, egy kis ablakban megjelennek a táblázatunk fejlécének nevei. Ott kiválaszthatjuk, hogy melyik mezőt szeretnénk beilleszteni az aktuális helyre. Addig kell folytatnunk ezt a lépést, amíg a beszúrni készült mezők el nem fogynak. Tehát kurzort a beszúrni kívánt helyre, adatmezők beszúrása, kiválasztjuk a megfelelő mezőt, beszúrás, bezárás.
Körülbelül az eszköztárunk közepén van egy piros feliratú gomb: ABC. Ha ezt megnyomjuk, akkor a táblázatunk egy sorában lévő adatokat beilleszti a szövegünkbe. Tehát az táblázatunkban Kis Évának a 11778822-es számú számláján 32532 Ft van, akkor a szövegünk a következőképp fog rendeződni: „Tisztelt Kis Éva! Az Ön 11778822 számú számlájának aktuális havi egyenlege 32532 Ft.” A következő személyhez tartozó egyenleget úgy tudjuk megnézni, ha az eszköztáron lévő nyilakra kattintunk.
Figyeljük meg, hogy a dokumentumunk ekkor még mindig csak egy oldalas. Ha szeretnénk az összest egyszerre kinyomtatni, akkor az eszköztárunkon meg kell keresni a jobbról negyedik gombot: egyesítés új dokumentumba. Ekkor egy új dokumentumot hoz létre a szövegszerkesztőnk, amely már annyi oldalból áll, ahány soros volt a táblázatunk. Így már egyszerűen kinyomtathatjuk a leveleinket.
Ugyanezzel az eszköztárral tudunk borítékot vagy etikettet is létrehozni. A lépések ugyanazok, csupán a kezdet kezdetén az első ikonnal meg kell határoznunk, hogy milyen méretű borítékot szeretnénk megcímezni.
Néhány kattintással akár többszáz oldalas dokumentumot is létrehozhatunk.
-LB-
A lényeg, hogy a körlevél több címzetthez szól, tartalmuk azonos, ám bizonyos részek változnak benne. Legegyszerűbben egy példán keresztül érthetjük meg, hogy mit jelent ez. A bankok általában minden hónapban elküldik ügyfeleiknek aktuális számlaegyenlegüket. Legyen a mindenkinek kiküldendő szöveg: „Tisztelt …! Az Ön … számú számlájának aktuális havi egyenlege … Ft. Itt három adatot kell behelyettesíteni minden ügyfél esetén: az ügyfél nevét, a számlaszámát és az egyenlegét. Ehhez a bankoknak van már egy jól szerkesztett adatbázisa, egy táblázata ezekről az adatokról. Szükséges tehát a körlevélhez két fájl: egy adatbázis (egy táblázat), és egy szöveg, amelyben csak a mindenkinek elküldendő szövegrészek szerepelnek. Példánkban tehát: „Tisztelt! Az Ön számú számlájának aktuális havi egyenlege.” A szövegünket begépeljük a szövegszerkesztőbe, a táblázat azonban készülhet táblázatkezelővel, vagy akár egy új szöveges dokumentumba is.
Ha bekapcsoljuk a nézet menü, eszköztárak, körlevél alpontját, felül az eszköztárak között megjelenik egy új, amelynek segítségével pár kattintás múlva már kész is a körlevelünk. Ha elkészült az adatokat tartalmazó, fejléccel ellátott táblázatunk, elmentettük, be is zárhatjuk. Nincs szükség rá, hogy meg legyen nyitva, azonban nagyon fontos, hogy a táblázatunknak legyen fejléce, azaz beazonosítható legyen, hogy melyik oszlop milyen adatot tartalmaz.
A munkánk kezdetén csak két ikon lesz aktív, azaz színes, használható. Nekünk a másodikra van szükségünk, a neve: adatforrás megnyitása. Ha erre rákattintunk, meg kell keresnünk a táblázatunkat, amiben a számunkra szükséges adatok szerepelnek. Ha megtaláltuk és az adatforrásunk excel táblázat, akkor azt is ki kell választanunk, hogy melyik munkalapra dolgoztunk. Ha ezekkel kész vagyunk, látszólag nem történt semmi, nem nyílt meg a táblázatunk, vagyis mi nem látjuk. Az eszköztáron azonban aktív lett az összes gomb. Ez után a kurzorunkkal oda kell állni, ahová szeretnénk a változó adatot beszúrni. A hatodik gomb az adatmezők beszúrása. Ha erre rákattintunk, egy kis ablakban megjelennek a táblázatunk fejlécének nevei. Ott kiválaszthatjuk, hogy melyik mezőt szeretnénk beilleszteni az aktuális helyre. Addig kell folytatnunk ezt a lépést, amíg a beszúrni készült mezők el nem fogynak. Tehát kurzort a beszúrni kívánt helyre, adatmezők beszúrása, kiválasztjuk a megfelelő mezőt, beszúrás, bezárás.
Körülbelül az eszköztárunk közepén van egy piros feliratú gomb: ABC. Ha ezt megnyomjuk, akkor a táblázatunk egy sorában lévő adatokat beilleszti a szövegünkbe. Tehát az táblázatunkban Kis Évának a 11778822-es számú számláján 32532 Ft van, akkor a szövegünk a következőképp fog rendeződni: „Tisztelt Kis Éva! Az Ön 11778822 számú számlájának aktuális havi egyenlege 32532 Ft.” A következő személyhez tartozó egyenleget úgy tudjuk megnézni, ha az eszköztáron lévő nyilakra kattintunk.
Figyeljük meg, hogy a dokumentumunk ekkor még mindig csak egy oldalas. Ha szeretnénk az összest egyszerre kinyomtatni, akkor az eszköztárunkon meg kell keresni a jobbról negyedik gombot: egyesítés új dokumentumba. Ekkor egy új dokumentumot hoz létre a szövegszerkesztőnk, amely már annyi oldalból áll, ahány soros volt a táblázatunk. Így már egyszerűen kinyomtathatjuk a leveleinket.
Ugyanezzel az eszköztárral tudunk borítékot vagy etikettet is létrehozni. A lépések ugyanazok, csupán a kezdet kezdetén az első ikonnal meg kell határoznunk, hogy milyen méretű borítékot szeretnénk megcímezni.
Néhány kattintással akár többszáz oldalas dokumentumot is létrehozhatunk.
-LB-
2010. szeptember 6., hétfő
Apróságok a Word használatához
Mikor megnyitjuk a Microsoft Office Word programot, alapértelmezésként egy új üres dokumentum jelenik meg. Ez egy fehér papírhoz hasonlítható objektum. Nyomtatási elrendezés nézetet használunk leggyakrabban, ilyenkor szürke hátteret látunk a fehér „papírunk” alatt. A lapunk bal és felső szélénél lehetnek úgynevezett vonalzók. Ha a vonalzónk látszik, bekezdéseket, tabulátorokat ezek segítségével nagyon könnyen tudunk igazítani. A vonalzó szürke része a margót mutatja, ha erre a részre duplán kattintunk, megjelenik a fájl menü oldalbeállítások ablak, ahol a papír, a margó és az élőfej méretén, elrendezésén kívül a teljes szöveg függőleges igazítását is állíthatjuk.
Az ablakunk felső, illetve alsó részén is lehetnek eszköztárak. Az eszköztárakon csoportokba foglalva találhatjuk meg az egyes, munkánkat segítő ikonokat. Szinte minden művelethez találhatunk egy eszköztárat, így például a grafikai elemek elhelyezéséhez, körlevél-készítéshez, táblázatok beszúrásához, formázásához. Általában a szokásos és a formázás eszköztárat szoktuk használni, illetve hasznos lehet még a rajzolás eszköztár megjelenítése. A szokásos eszköztáron megnyitás, mentés, nyomtatás, másolás, beillesztés, visszavonás gombok találhatók. Itt található a „mindent mutat” gomb is, amit röviden csak pí-nek nevezünk. Ha ezt bekapcsoljuk, a szavaink között pici pontok jelennek meg, bekezdéseink végén pí jelek, minden formázási elemet megjelenít. A jel alkalmazása a legtöbb felhasználót zavarja, egyeseknek azonban komoly segítség lehet – ha például a dokumentum szerkezeti felépítésének jelentősége van.
Formázás eszköztáron állíthatjuk be a szövegünk legalapvetőbb megjelenítési tulajdonságait: például a betűnk típusát, méretét, stílusát, színét. A bekezdésünk igazítását, sortávolságát.
Az eszköztárak segítségével elérhető funkciókat mind-mind elérhetjük menüből is, azonban sok esetben egyszerűsíti és gyorsítja munkánkat. Gondoljunk csak bele, ha egy képet akarunk beszúrni, tehetjük úgy is, hogy a beszúrás menüpont kép alpontjának fájlból után tallózzuk a beszúrni kívánt képet, vagy egy kattintással a tallózásnál tarthatunk, ha a rajzolás eszköztáron a megfelelő ikonra kattintunk.
A Word ablak alján egy keskeny sávban található az állapotsor. Ezen olyan információk találhatók, amelyek az aktuális dokumentumra érvényesek. Például hány oldalból áll az adott dokumentumunk, hányadik oldalon, sorban, karakter után áll a kurzorunk, milyen a szövegszerkesztőnk alapértelmezett nyelve.
Ha valamilyen formázással kapcsolatos ügyben elakadunk, a súgó menüpontot bátran hívjuk segítségül, világos és részletes leírást ad, és nagy valószínűséggel megoldást találunk a felmerült problémára.
-LB-
Az ablakunk felső, illetve alsó részén is lehetnek eszköztárak. Az eszköztárakon csoportokba foglalva találhatjuk meg az egyes, munkánkat segítő ikonokat. Szinte minden művelethez találhatunk egy eszköztárat, így például a grafikai elemek elhelyezéséhez, körlevél-készítéshez, táblázatok beszúrásához, formázásához. Általában a szokásos és a formázás eszköztárat szoktuk használni, illetve hasznos lehet még a rajzolás eszköztár megjelenítése. A szokásos eszköztáron megnyitás, mentés, nyomtatás, másolás, beillesztés, visszavonás gombok találhatók. Itt található a „mindent mutat” gomb is, amit röviden csak pí-nek nevezünk. Ha ezt bekapcsoljuk, a szavaink között pici pontok jelennek meg, bekezdéseink végén pí jelek, minden formázási elemet megjelenít. A jel alkalmazása a legtöbb felhasználót zavarja, egyeseknek azonban komoly segítség lehet – ha például a dokumentum szerkezeti felépítésének jelentősége van.
Formázás eszköztáron állíthatjuk be a szövegünk legalapvetőbb megjelenítési tulajdonságait: például a betűnk típusát, méretét, stílusát, színét. A bekezdésünk igazítását, sortávolságát.
Az eszköztárak segítségével elérhető funkciókat mind-mind elérhetjük menüből is, azonban sok esetben egyszerűsíti és gyorsítja munkánkat. Gondoljunk csak bele, ha egy képet akarunk beszúrni, tehetjük úgy is, hogy a beszúrás menüpont kép alpontjának fájlból után tallózzuk a beszúrni kívánt képet, vagy egy kattintással a tallózásnál tarthatunk, ha a rajzolás eszköztáron a megfelelő ikonra kattintunk.
A Word ablak alján egy keskeny sávban található az állapotsor. Ezen olyan információk találhatók, amelyek az aktuális dokumentumra érvényesek. Például hány oldalból áll az adott dokumentumunk, hányadik oldalon, sorban, karakter után áll a kurzorunk, milyen a szövegszerkesztőnk alapértelmezett nyelve.
Ha valamilyen formázással kapcsolatos ügyben elakadunk, a súgó menüpontot bátran hívjuk segítségül, világos és részletes leírást ad, és nagy valószínűséggel megoldást találunk a felmerült problémára.
-LB-
2010. augusztus 23., hétfő
Blu-ray és SSD - a két legújabb adattároló
Az élet minden területén haladni kell a korral, különösen igaz ez az informatikára. Ha belegondolunk abba, hogy 5-6 évvel ezelőtt mennyire tudtunk örülni a 80 Gb-os merevlemeznek, ma pedig már a 250 Gb-tal sem vagyunk megelégedve, mindig kevés a hely. Az információtárolás kapacitás növelése meghatározó kutatási terület. A két legújabb adattároló a blu-ray lemez, röviden BD és a Solid State Disk (SSD).
A Blu-ray Disk (BD) egy nagy tárolókapacitású optikai tárolóeszköz, ez most a legújabb technológia fejlesztése. Nevében a blue (=kék) a lézer színére utal. A nevéből az „e” betű szándékosan lett kihagyva, mert egy mindennapi szó nem lehet védjegy. Az elődeik, a kisebb kapacitású DVD-k vörös lézert használnak az adatok írásához és olvasásához, a BD által használt kék lézer rövidebb hullámhosszon működik, a fénynyaláb kisebb lesz, így pontosabban lehet vele fókuszálni. Ez teszi lehetővé, hogy akár 0,15 mikrométeres pitekből („gödröcskékből”) is kiolvassunk adatokat. A Blu-ray a sávok méretét is kb. a felére csökkentette. Ez a technológia azt eredményezte, hogy egy egyrétegű Blu-ray lemezen 25 GB információ tárolható, míg egy kétrétegűn 50 GB. Az adatot egy 1,1 mm vastag polikarbonát rétegre helyezi, tehát az adat a réteg tetején van, így nem léphetnek fel olyan olvashatósági problémák, mint a CD-k vagy a DVD-k esetében. A BD egy kemény védőréteggel van ellátva, hogy védett legyen a karcolásoktól. Az előállítási költsége alacsonyabb, mint a DVD-ké, az adatátviteli sebessége háromszor gyorsabb, és rendelkezik egyedi titkosító rendszerrel, ami védelmet nyújt a film- és szoftverkalózok, illetve a szerzői jogok megsértése ellen.
A Solid State Disk lényegében egy mozgó alkatrész nélküli merevlemez. Félvezetős memóriában őrzi a tárolt adatot, azt hosszú ideig megőrzi és rendelkezik merevlemez-csatlakozó felülettel. Azonban nem használ mozgó alkatrészeket, vákuumot és elektronsugarat, hanem a félvezetőkön belüli hatások alapján működik.
Kevésbé sérülékeny és csendesebb is, mint egy merevlemez, az adathozzáférés gyors, nincsenek a mechanikából adódó késleltetések. Képes elviselni ütést, vibrációt, nyomást, magas hőmérsékletet, alacsony áramfelvétellel dolgozik. Az olvasási teljesítménye viszonylag állandó, nem függ a fájlok töredezettségétől. Mindezek az előnyök jól mutatják, hogy korszerűbb és biztonságosabb a merevlemezeknél. Tárolókapacitásuk, valamint írási sebességük viszont kisebb, és fokozottan érzékenyek a mágneses és elektromos mezőkre. Legnagyobb hátrányuk mégis az ár-tárolókapacitás arány, ezért is várathat magára a nagy áttörés, azonban lehetséges, hogy idővel ezt a hátrányt le tudják dolgozni a gyártók.
Úgy néz ki tehát, ezek lesznek a jövő jelentős adattárolói. Aztán, ki tudja, lehet, hogy 10 év múlva úgy fogunk nevetni a 25 Gb-os BD-n, ahogyan most nevetünk a Comodor64-en. Már, ha van olyan, aki egyáltalán emlékszik még rájuk.
-LB-
A Blu-ray Disk (BD) egy nagy tárolókapacitású optikai tárolóeszköz, ez most a legújabb technológia fejlesztése. Nevében a blue (=kék) a lézer színére utal. A nevéből az „e” betű szándékosan lett kihagyva, mert egy mindennapi szó nem lehet védjegy. Az elődeik, a kisebb kapacitású DVD-k vörös lézert használnak az adatok írásához és olvasásához, a BD által használt kék lézer rövidebb hullámhosszon működik, a fénynyaláb kisebb lesz, így pontosabban lehet vele fókuszálni. Ez teszi lehetővé, hogy akár 0,15 mikrométeres pitekből („gödröcskékből”) is kiolvassunk adatokat. A Blu-ray a sávok méretét is kb. a felére csökkentette. Ez a technológia azt eredményezte, hogy egy egyrétegű Blu-ray lemezen 25 GB információ tárolható, míg egy kétrétegűn 50 GB. Az adatot egy 1,1 mm vastag polikarbonát rétegre helyezi, tehát az adat a réteg tetején van, így nem léphetnek fel olyan olvashatósági problémák, mint a CD-k vagy a DVD-k esetében. A BD egy kemény védőréteggel van ellátva, hogy védett legyen a karcolásoktól. Az előállítási költsége alacsonyabb, mint a DVD-ké, az adatátviteli sebessége háromszor gyorsabb, és rendelkezik egyedi titkosító rendszerrel, ami védelmet nyújt a film- és szoftverkalózok, illetve a szerzői jogok megsértése ellen.
A Solid State Disk lényegében egy mozgó alkatrész nélküli merevlemez. Félvezetős memóriában őrzi a tárolt adatot, azt hosszú ideig megőrzi és rendelkezik merevlemez-csatlakozó felülettel. Azonban nem használ mozgó alkatrészeket, vákuumot és elektronsugarat, hanem a félvezetőkön belüli hatások alapján működik.
Kevésbé sérülékeny és csendesebb is, mint egy merevlemez, az adathozzáférés gyors, nincsenek a mechanikából adódó késleltetések. Képes elviselni ütést, vibrációt, nyomást, magas hőmérsékletet, alacsony áramfelvétellel dolgozik. Az olvasási teljesítménye viszonylag állandó, nem függ a fájlok töredezettségétől. Mindezek az előnyök jól mutatják, hogy korszerűbb és biztonságosabb a merevlemezeknél. Tárolókapacitásuk, valamint írási sebességük viszont kisebb, és fokozottan érzékenyek a mágneses és elektromos mezőkre. Legnagyobb hátrányuk mégis az ár-tárolókapacitás arány, ezért is várathat magára a nagy áttörés, azonban lehetséges, hogy idővel ezt a hátrányt le tudják dolgozni a gyártók.
Úgy néz ki tehát, ezek lesznek a jövő jelentős adattárolói. Aztán, ki tudja, lehet, hogy 10 év múlva úgy fogunk nevetni a 25 Gb-os BD-n, ahogyan most nevetünk a Comodor64-en. Már, ha van olyan, aki egyáltalán emlékszik még rájuk.
-LB-
2010. augusztus 9., hétfő
A számítógép előzményei és fejlődésük az ókortól 1945-ig
Az első számítógép 1946-ban született meg. Azonban az ember már évezredekkel ezelőtt használt olyan eszközöket, amelyek valamilyen szempontból a számítógép előzményének tekinthetünk.
A legősibb a mezopotámiai eredetű abakusz. Ez a számolóeszköz egy fakeretben rudakra fűzött golyókból áll. A golyók a számrendszer számait, míg a rudak száma a helyiértékeket jelöli. Ezzel az eszközzel rendkívül gyorsan lehet összeadni és kivonni. Hasonló eszköz a japánok által ma is használt szorobán illetve a kínaiak szuan-panja. Az ókori rómaiak körében is ismert volt az abakusz, ők azt az ércasztalt nevezték így, amelyben a helyiértékeknek megfelelő számú hasadék volt, és ezekben gombokat tologattak, így tudtak egész és törtszámokkal is műveleteket végezni.
Egyfajta számolóeszköznek – így a számítógép előzményének – tekinthetők a Magyarországon is használt rováspálcák, amelyen a befizetett adót nyugtázták.
A középkorban az arab országok területén a szorzás elősegítésére megjelent a gelosia-módszer (nevét az olasz építészet jellegzetes eleméről, az osztott rácsos ablakkeretről kapta). Két szám szorzásához egy rácsot képzünk, méghozzá úgy, hogy a felső sorba vízszintesen írjuk az egyik számot, helyiértékek szerint, jobb oldalra, függőlegesen pedig a másikat, szintén helyiértékek szerint. A táblázat maradék részén a cellákat átlósan kétfelé osztjuk, ide fogjuk írni a helyiértékek szorzatait, mégpedig úgy, hogy a tízeseket felülre, az egyeseket alulra írjuk. Végül az átlók mentén összeadjuk a számjegyeket, az átvitelt mindig a felette lévő sorhoz adjuk. Erre a módszerre épült a John Napier, majd Gaspard Schott által megalkotott első mechanikus szorzógép. Napier a gelosia-módszer szerint pálcákra írta a számok többszöröseit, majd Schott keretbe foglalta ezeket a pálcákat. Számok szorzásánál a pálcákat megfelelő irányba forgatva a gelosia-módszernél ismert módon kellett leolvasni az eredményt.
Azért is jelentős Napier tevékenysége, mert ezt a módszert használta fel később Wilhelm Schikard, hogy megalkossa az összeadást, kivonást, szorzást és osztást is végző számológépét. Napier-pálcák segítségével vitték be az egyes számjegyeket, majd fogaskerekekből álló számlálómű végezte a további műveleteket, amely már az átvitelt is meg tudta oldani. A művelet végeredménye a gép alján található kis nyílásokban jelent meg. A gép csengőszóval jelezte a túlcsordulást.
Az 1600-as években készültek el az első logarlecek, amelyeken logaritmikus skálákat tüntettek fel vonalzón, később egyre több függvényt és skálát írtak fel a vonalzóra, így logarléc segítségével egyre több műveletet lehetett elvégezni. Ez volt a leghosszabb ideig használatban lévő, számolást segítő eszköz. Nagyszüleink, sőt talán még szüleink is használtak logarlecet.
Ugyancsak az 1600-as években, 1642-ben alkotta meg Pascal az apja számára az összeadógépét, amely fogaskerekek megfelelő számú elforgatásával adta ki az eredményt. Kivonni is tudott és működött a tízesátvitel is. Az első teljesen automatikus számológépet 1905-ben készítették el.
Jaquard 1804-ben elkészült automatikus szövőszéke lyukas lapokat használt a bonyolult szövésminták elkészítéséhez. A lyukkártyás módszert is felhasználta Charles Babbage, amikor 1833-ban kidolgozta az analytical engine nevű gépét. A magas előállítási költségek és a finommechanikai korlátok miatt nem épült meg teljesen a gép, de rendelkezett a modern számítógépek sajátosságaival: adatbeviteli, eredmény-kiviteli egységből, számolóműből és eredmény-tárolóból állt. Az adatokat lyukkártyákról olvasta be és egy szám előjelének függvényében kétféleképpen tudta folytatni működését. Byron lánya ajánlotta Babbage-nek, hogy decimális számrendszer helyett binárist alkalmazzon, valamint azt is kitalálta, hogy hogyan lehet egy utasítássorozatot többször végrehajtatni, így megszületett az első program.
Innen már csak néhány lépés és néhány év volt, hogy a hosszú-hosszú évszázadokon át tartó fejlődési folyamat egyik állomásaként megszülessen a számítógép.
-LB-
A legősibb a mezopotámiai eredetű abakusz. Ez a számolóeszköz egy fakeretben rudakra fűzött golyókból áll. A golyók a számrendszer számait, míg a rudak száma a helyiértékeket jelöli. Ezzel az eszközzel rendkívül gyorsan lehet összeadni és kivonni. Hasonló eszköz a japánok által ma is használt szorobán illetve a kínaiak szuan-panja. Az ókori rómaiak körében is ismert volt az abakusz, ők azt az ércasztalt nevezték így, amelyben a helyiértékeknek megfelelő számú hasadék volt, és ezekben gombokat tologattak, így tudtak egész és törtszámokkal is műveleteket végezni.
Egyfajta számolóeszköznek – így a számítógép előzményének – tekinthetők a Magyarországon is használt rováspálcák, amelyen a befizetett adót nyugtázták.
A középkorban az arab országok területén a szorzás elősegítésére megjelent a gelosia-módszer (nevét az olasz építészet jellegzetes eleméről, az osztott rácsos ablakkeretről kapta). Két szám szorzásához egy rácsot képzünk, méghozzá úgy, hogy a felső sorba vízszintesen írjuk az egyik számot, helyiértékek szerint, jobb oldalra, függőlegesen pedig a másikat, szintén helyiértékek szerint. A táblázat maradék részén a cellákat átlósan kétfelé osztjuk, ide fogjuk írni a helyiértékek szorzatait, mégpedig úgy, hogy a tízeseket felülre, az egyeseket alulra írjuk. Végül az átlók mentén összeadjuk a számjegyeket, az átvitelt mindig a felette lévő sorhoz adjuk. Erre a módszerre épült a John Napier, majd Gaspard Schott által megalkotott első mechanikus szorzógép. Napier a gelosia-módszer szerint pálcákra írta a számok többszöröseit, majd Schott keretbe foglalta ezeket a pálcákat. Számok szorzásánál a pálcákat megfelelő irányba forgatva a gelosia-módszernél ismert módon kellett leolvasni az eredményt.
Azért is jelentős Napier tevékenysége, mert ezt a módszert használta fel később Wilhelm Schikard, hogy megalkossa az összeadást, kivonást, szorzást és osztást is végző számológépét. Napier-pálcák segítségével vitték be az egyes számjegyeket, majd fogaskerekekből álló számlálómű végezte a további műveleteket, amely már az átvitelt is meg tudta oldani. A művelet végeredménye a gép alján található kis nyílásokban jelent meg. A gép csengőszóval jelezte a túlcsordulást.
Az 1600-as években készültek el az első logarlecek, amelyeken logaritmikus skálákat tüntettek fel vonalzón, később egyre több függvényt és skálát írtak fel a vonalzóra, így logarléc segítségével egyre több műveletet lehetett elvégezni. Ez volt a leghosszabb ideig használatban lévő, számolást segítő eszköz. Nagyszüleink, sőt talán még szüleink is használtak logarlecet.
Ugyancsak az 1600-as években, 1642-ben alkotta meg Pascal az apja számára az összeadógépét, amely fogaskerekek megfelelő számú elforgatásával adta ki az eredményt. Kivonni is tudott és működött a tízesátvitel is. Az első teljesen automatikus számológépet 1905-ben készítették el.
Jaquard 1804-ben elkészült automatikus szövőszéke lyukas lapokat használt a bonyolult szövésminták elkészítéséhez. A lyukkártyás módszert is felhasználta Charles Babbage, amikor 1833-ban kidolgozta az analytical engine nevű gépét. A magas előállítási költségek és a finommechanikai korlátok miatt nem épült meg teljesen a gép, de rendelkezett a modern számítógépek sajátosságaival: adatbeviteli, eredmény-kiviteli egységből, számolóműből és eredmény-tárolóból állt. Az adatokat lyukkártyákról olvasta be és egy szám előjelének függvényében kétféleképpen tudta folytatni működését. Byron lánya ajánlotta Babbage-nek, hogy decimális számrendszer helyett binárist alkalmazzon, valamint azt is kitalálta, hogy hogyan lehet egy utasítássorozatot többször végrehajtatni, így megszületett az első program.
Innen már csak néhány lépés és néhány év volt, hogy a hosszú-hosszú évszázadokon át tartó fejlődési folyamat egyik állomásaként megszülessen a számítógép.
-LB-
2010. július 26., hétfő
Egy kis hardver: a merevlemez
Akár PC-t, akár laptopot használunk, merevlemezre dolgozunk. De mi is az a merevlemez, vagy más neveken winchester, hard disk drive. Ez a háttértár elengedhetetlen a számítógép működéséhez. Olyan lemezeken tárolja az adatokat, amelyek mágnesezhető réteggel vannak bevonva. A lemezeket író-olvasó fej fogja közre, ez írja fel vagy olvassa le az adatokat. Egy winchesterben általában több lemez van, mindegyikhez két fej tartozik. A mágneses lemezeket azonos központú, különböző sugarú körök sávokra (track) tagolják. Az egymás alatt elhelyezkedő sávokat cilindernek nevezzük. A sávokat sugárirányban szektorokra bonthatjuk. A winchesterek a könnyebb kezelhetőség kedvéért 3-4 szektort együtt kezelnek, ezeket a szektorcsoportokat clustereknek nevezzük.
A lemezek állandó forgásban vannak, ezért a winchesterek lényeges paramétere a forgási sebesség. A forgási sebességet rpm-ben adják meg (rotation per minute), ma jellemző a 7200 rpm. Az írási-olvasási sebesség növelése érdekében minden merevlemezben található egy gyorsítótár (cache), amelyben átmenetileg eltárolja azokat az információkat, amik majd kiírásra kerülnek, illetve, amelyek feltehetőleg szükség lesz.
Nem elhanyagolható, hogy mennyi adat fér a merevlemezünkre. Ezt nevezzük a HDD tárolókapacitásának, manapság 40 GB és 2 TB közötti winchesterek használata a leggyakoribb. A merevlemezgyártók azonban nem a számítástechnikában megszokott 1024-es váltószámot alkalmazzák a kapacitás meghatározásakor, hanem az 1000-t.
Régebbi merevlemezek IDE (ATA, P-ATA) csatolófelülettel csatlakoztak az alaplaphoz, ma ennél sokkal elterjedtebb a SATA-I, SATA-II típusú csatlakozás. Ha szétbontunk egy számítógépet, az IDE kábel széles, függőlegesen rovátkolt, általában világos, szürke színű. A SATA kábel sokkal véknyabb, általában fekete. A SATA kábelek előnye egyrészt a gyorsabb adatáramlás, másrészt a gépünk belsejében is több hely marad a levegőáramlás számára.
A merevlemezt partícionálással több logikai meghajtóra oszthatjuk. Ezek a meghajtók egy winchesteren vannak, de az operációs rendszer külön érzékeli és külön kezeli őket. Az egyes partíciókon végrehajthatunk formázást. Ezzel a művelettel minden adatot törlünk a lemezről.
Ahhoz, hogy információt tudjunk tárolni a HDD-nken, majd az adatokat elő is tudjuk hívni, a PC-nek tudnia kell a fájlok nevét, helyét. Ehhez szükséges a fájlrendszer kialakítása, amely egy katalógushoz hasonlóan megadja nekünk a fájl helyzetét.
A merevlemezen tárolt fájlok egy idő után töredezetté válnak. Ennek az az oka, hogy csak szektronyi területeket tud címezni, vagyis szektornyi területen tudja elhelyezni a fájlt. Tehát ha egy fájl nem foglal el teljes egészében egy szektort, abban kihasználatlan hely keletkezik. Viszont ha egy fájlt több szektorba tárolna, és a soron következő már foglalt, akkor egy távolabbi helyre kell azt eltárolnia. Így lassulhat az adatok elérési ideje, hiszen több helyről kell kiolvasnia a fejnek az adatokat. Ezt az állapotot nevezzük töredezettségnek vagy fragmentáltságnak. Az állapoton csak ront az, hogy a felhasználó, azaz mi folyamatosan egyik helyről a másikra helyezzük vagy másoljuk az adatainkat, letörlünk és új fájlokat helyezünk el a gépen. Az állapoton töredezettség-mentesítő, defregmentáló szoftverekkel tudunk javítani.
-LB-
A lemezek állandó forgásban vannak, ezért a winchesterek lényeges paramétere a forgási sebesség. A forgási sebességet rpm-ben adják meg (rotation per minute), ma jellemző a 7200 rpm. Az írási-olvasási sebesség növelése érdekében minden merevlemezben található egy gyorsítótár (cache), amelyben átmenetileg eltárolja azokat az információkat, amik majd kiírásra kerülnek, illetve, amelyek feltehetőleg szükség lesz.
Nem elhanyagolható, hogy mennyi adat fér a merevlemezünkre. Ezt nevezzük a HDD tárolókapacitásának, manapság 40 GB és 2 TB közötti winchesterek használata a leggyakoribb. A merevlemezgyártók azonban nem a számítástechnikában megszokott 1024-es váltószámot alkalmazzák a kapacitás meghatározásakor, hanem az 1000-t.
Régebbi merevlemezek IDE (ATA, P-ATA) csatolófelülettel csatlakoztak az alaplaphoz, ma ennél sokkal elterjedtebb a SATA-I, SATA-II típusú csatlakozás. Ha szétbontunk egy számítógépet, az IDE kábel széles, függőlegesen rovátkolt, általában világos, szürke színű. A SATA kábel sokkal véknyabb, általában fekete. A SATA kábelek előnye egyrészt a gyorsabb adatáramlás, másrészt a gépünk belsejében is több hely marad a levegőáramlás számára.
A merevlemezt partícionálással több logikai meghajtóra oszthatjuk. Ezek a meghajtók egy winchesteren vannak, de az operációs rendszer külön érzékeli és külön kezeli őket. Az egyes partíciókon végrehajthatunk formázást. Ezzel a művelettel minden adatot törlünk a lemezről.
Ahhoz, hogy információt tudjunk tárolni a HDD-nken, majd az adatokat elő is tudjuk hívni, a PC-nek tudnia kell a fájlok nevét, helyét. Ehhez szükséges a fájlrendszer kialakítása, amely egy katalógushoz hasonlóan megadja nekünk a fájl helyzetét.
A merevlemezen tárolt fájlok egy idő után töredezetté válnak. Ennek az az oka, hogy csak szektronyi területeket tud címezni, vagyis szektornyi területen tudja elhelyezni a fájlt. Tehát ha egy fájl nem foglal el teljes egészében egy szektort, abban kihasználatlan hely keletkezik. Viszont ha egy fájlt több szektorba tárolna, és a soron következő már foglalt, akkor egy távolabbi helyre kell azt eltárolnia. Így lassulhat az adatok elérési ideje, hiszen több helyről kell kiolvasnia a fejnek az adatokat. Ezt az állapotot nevezzük töredezettségnek vagy fragmentáltságnak. Az állapoton csak ront az, hogy a felhasználó, azaz mi folyamatosan egyik helyről a másikra helyezzük vagy másoljuk az adatainkat, letörlünk és új fájlokat helyezünk el a gépen. Az állapoton töredezettség-mentesítő, defregmentáló szoftverekkel tudunk javítani.
-LB-
2010. június 28., hétfő
Számítógépes vírusok és vírusirtók
A számítástechnika rohamos fejlődése megmutatkozik az egyre összetettebb és különböző funkciókkal ellátott alkalmazások, programok terjedésében is. Programjaink egyre több önálló műveletre képesek anélkül, hogy mi, a felhasználók minimálisan beleavatkoznánk. Ez egyrészt kényelmesebbé teszi a felhasználást, másrészt sebezhetővé válik a rendszer, hiszen ha egy jól meghatározott struktúra szerint épül fel, könnyen sebezhetővé válik. Valamint a sebezhetőséget csak növeli az emberi tényező jelenléte. A vírusokat megalkotók könnyen kihasználhatják az emberi hiszékenységet egy-egy csábító tárgyú e-mail vagy fájlmelléklet továbbításával.
Hogyan is kell elképzelni egy számítógépes vírust? Csak úgy, mint a neve, a tulajdonságai is azonosak a biológiai vírusokéval. A számítógépes vírusok esetében is legtöbbször észrevétlenül történik meg a fertőzés, jelenlétére csak a tevékenységéből lehet következtetni. Nagy ütemben szaporodnak, többféle mutációjuk is előfordulhat, fertőznek, a megfertőzött felett átveszik az irányítást, és saját céljukra használják fel az erőforrásokat. Egy adott szervezet nem lehet tökéletesen felkészült és védett a veszélytől.
Biológiai vírusból is ismerünk több félét, ugyanígy a számítógépes vírusoknak is létezik több fajtája. Egyik típus az úgynevezett program vírusok, úgy ágyazódnak bele az alkalmazásba, hogy amikor elindítjuk, először a vírus aktivizálódik. A makró vírusok általában word vagy excel fájlokat fertőznek, az aktív elemekbe épülnek be. A boot vírusok már a számítógép elindulásakor, a bootolási folyamattal egy időben elindulnak, így teljes ellenőrzés alatt tarthatják környezetüket. Ezek mellett fontos megemlíteni a férgeket, amik a legfontosabb tevékenységüknek a minél gyorsabb terjedést tartják, a megfertőzött gépekről próbálnak minél több fertőzést produkálni. A férgek már önálló programok, nem beépülő vírusok! Léteznek olyan kártékony programok, amelyek elsődleges célja nem a fertőzés, hanem az információgyűjtés, ezeket nevezzük kémprogramoknak. Tökéletesen tudnak rejtőzködni, felfedezni őket épp ezért nagyon nehéz.
A régebbi személyi számítógépek operációs rendszerei kizárólag egyfelhasználósok voltak, és egy időben csak egy program futhatott rajtuk. Segédprogramok csak rezidensként működhettek – azaz beépültek az operációs rendszerbe és csak bizonyos események bekövetkeztével indultak el. Ezt a lehetőséget használták ki a vírusok is, azonban a hálózati kommunikáció alacsony színvonala miatt nem volt lehetőség a gyors terjedésre.
Főleg a hálózatok terjedésével és az internet térhódításával egyidejűleg felgyorsult a vírusok terjedése és az új vírusok megjelenése. A kommunikáció, a dokumentumok, fájlok cseréje felgyorsult az internet segítségével, így a vírusok, férgek, kémprogramok terjedése is felgyorsult.
A ma ismert és használt vírusirtók mindegyike rendelkezik e-mail szűrővel, csevegő- és fájlcserélő-program figyelővel, reklámblokkolóval.
Az egyik legismertebb vírusirtó napjainkban a NOD 32. 30 napos próbaverziója ingyen letölthető az internetről, folyamatos használatáért azonban fizetni kell. Általában csendben végzi a dolgát, nem küldd téves riasztásokat, erőforrás-igénye kicsi. Másik kedvelt, megbízható termék az Avast. Internetről letölthető, hosszú távú és teljes körű használatához csak egy ingyenes regisztráció szükséges. Nagyon megbízható, működése éppolyan észrevétlen, mint a NOD 32-é. Sokan használják a Norton Internet Securityt, ezt azonban nagy erőforrás-igénye miatt nagyvállalati környezethez ajánlják. A Panda vírusirtót szintén cégeknek, oktatási intézményeknek ajánlják. Centralizáltan telepíthető, azaz egy központi gépről a hálózat összes számítógépét képes felügyelni és ellenőrizni.
Bár a legtöbb vírusirtó tartalmaz kémprogram-figyelő összetevőt, vannak kifejezetten erre a célra készült, megbízhatóbb programok, például az Ad-Aware vagy az ESET Smart Security.
-LB-
Hogyan is kell elképzelni egy számítógépes vírust? Csak úgy, mint a neve, a tulajdonságai is azonosak a biológiai vírusokéval. A számítógépes vírusok esetében is legtöbbször észrevétlenül történik meg a fertőzés, jelenlétére csak a tevékenységéből lehet következtetni. Nagy ütemben szaporodnak, többféle mutációjuk is előfordulhat, fertőznek, a megfertőzött felett átveszik az irányítást, és saját céljukra használják fel az erőforrásokat. Egy adott szervezet nem lehet tökéletesen felkészült és védett a veszélytől.
Biológiai vírusból is ismerünk több félét, ugyanígy a számítógépes vírusoknak is létezik több fajtája. Egyik típus az úgynevezett program vírusok, úgy ágyazódnak bele az alkalmazásba, hogy amikor elindítjuk, először a vírus aktivizálódik. A makró vírusok általában word vagy excel fájlokat fertőznek, az aktív elemekbe épülnek be. A boot vírusok már a számítógép elindulásakor, a bootolási folyamattal egy időben elindulnak, így teljes ellenőrzés alatt tarthatják környezetüket. Ezek mellett fontos megemlíteni a férgeket, amik a legfontosabb tevékenységüknek a minél gyorsabb terjedést tartják, a megfertőzött gépekről próbálnak minél több fertőzést produkálni. A férgek már önálló programok, nem beépülő vírusok! Léteznek olyan kártékony programok, amelyek elsődleges célja nem a fertőzés, hanem az információgyűjtés, ezeket nevezzük kémprogramoknak. Tökéletesen tudnak rejtőzködni, felfedezni őket épp ezért nagyon nehéz.
A régebbi személyi számítógépek operációs rendszerei kizárólag egyfelhasználósok voltak, és egy időben csak egy program futhatott rajtuk. Segédprogramok csak rezidensként működhettek – azaz beépültek az operációs rendszerbe és csak bizonyos események bekövetkeztével indultak el. Ezt a lehetőséget használták ki a vírusok is, azonban a hálózati kommunikáció alacsony színvonala miatt nem volt lehetőség a gyors terjedésre.
Főleg a hálózatok terjedésével és az internet térhódításával egyidejűleg felgyorsult a vírusok terjedése és az új vírusok megjelenése. A kommunikáció, a dokumentumok, fájlok cseréje felgyorsult az internet segítségével, így a vírusok, férgek, kémprogramok terjedése is felgyorsult.
A ma ismert és használt vírusirtók mindegyike rendelkezik e-mail szűrővel, csevegő- és fájlcserélő-program figyelővel, reklámblokkolóval.
Az egyik legismertebb vírusirtó napjainkban a NOD 32. 30 napos próbaverziója ingyen letölthető az internetről, folyamatos használatáért azonban fizetni kell. Általában csendben végzi a dolgát, nem küldd téves riasztásokat, erőforrás-igénye kicsi. Másik kedvelt, megbízható termék az Avast. Internetről letölthető, hosszú távú és teljes körű használatához csak egy ingyenes regisztráció szükséges. Nagyon megbízható, működése éppolyan észrevétlen, mint a NOD 32-é. Sokan használják a Norton Internet Securityt, ezt azonban nagy erőforrás-igénye miatt nagyvállalati környezethez ajánlják. A Panda vírusirtót szintén cégeknek, oktatási intézményeknek ajánlják. Centralizáltan telepíthető, azaz egy központi gépről a hálózat összes számítógépét képes felügyelni és ellenőrizni.
Bár a legtöbb vírusirtó tartalmaz kémprogram-figyelő összetevőt, vannak kifejezetten erre a célra készült, megbízhatóbb programok, például az Ad-Aware vagy az ESET Smart Security.
-LB-
2010. június 12., szombat
Neumann János
Neumann János, 1903-ban született Budapesten. Apja jogász, majd bankigazgató volt, nemesi címet is kapott. A Neumann gyerekek egészen fiatalon beszéltek németül és franciául is, és gyakran élvezhették a magyar szellemi elit társaságát is. János már korán kitűnt kivételes tehetségével, latinul és ógörögül is tanult, fotografikus memóriája volt és fejszámolásban is verhetetlen volt. 1921-ben iratkozott be a budapesti tudományegyetem matematika szakára, sokat tartózkodott Berlinben, majd Zürichben vegyészmérnöki diplomát is szerzett. 1930-ban érkezett az Egyesült Államokba, a Princeton Egyetem meghívására. 30 évesen az USA legfiatalabb kinevezett professzora volt. A ’40-es évek elején bekapcsolódott a Los Alamosban folyó kutatásokba, itt a lökés- és robbanási hullámok szakértője lett, kapcsolatba kerül a Ballisztikai Kutató Laboratóriummal. 1944-ben, Philadelphiában megismerkedik az első számítógéppel, az ENIAC –kal, amelyet többek között ballisztikai feladatok ellátására terveztek. Az elektronikus számológépek megtervezésében is jelentős szerepe volt: olyan szimbolikát vezetett be, amelynek segítségével a számológép logikai felépítését részletesen ki lehetett dolgozni.
Alapelveit – amelyeket a tudományos világ mai napig csak Neumann-elvekként emleget – 1945-ben megjelent művében tette közzé, melynek címe: First Draft of a Report on the Edvac. Ezzel tiltakozott az ellen, hogy egyesek szabadalmaztatni akarták a számítógépet, ő ugyanis azt vallotta, hogy az nem egy ember találmánya, hanem matematikusok és mérnökök hada dolgozott a megalkotásán. Mivel publikálta az EDVAC teljes leírását, lehetetlenné tette a szabadalmaztatást.
Elvei tehát a következők.
1. A tárolt program elve: a korábbi megoldásoktól eltérően felismerte, hogy az adat- és programtárolási egységeket egy tárban kellene összefogni. Az utasításokat és adatokat azonos módon, közös, nagykapacitású operatív memóriában, numerikus kódok formájában kell tárolni. A PC-kben RAM és ROM szolgál erre a célra. Ezek tárolóegységei olyan áramkörök, amelyek két állapotot tudnak tárolni.
2. Kettes számrendszer használata: az adatokat és programokat kettes számrendszerbeli értékkel kell ábrázolni. Egy elektronikai rendszerben két állapot megkülönböztetése a legegyszerűbb (vagy van feszültség vagy nincs), ez a két állapot pedig megfelel a kettes számrendszer két számának, a 0-nak és az 1-nek.
3. Vezérlőegység alkalmazása: szükség van egy olyan vezérlő egységre, amely különbséget tud tenni adat és utasítás között, és az utasításokat önműködően végre tudja hajtani.
4. Aritmetikai-logikai egység alkalmazása: tartalmazzon egy olyan egységet, amely aritmetikai (összeadás, kivonás, szorzás, osztás) műveleteken kívül alapvető logikai (tagadás, és, vagy, nem és, nem vagy, kizáró vagy) műveleteket is végre tud hajtani.
5. Ki- és beviteli eszközök alkalmazása: szükség van olyan berendezésekre, amelyek biztosítják az ember-gép kapcsolatot, befelé és kifelé egyaránt. A számítógépes adatábrázolás az emberi érzékszervek számára felfoghatatlan, ezért szükséges azok átalakítása. Ha az ember irányából a gép felé történik az adatáramlás, akkor beviteli eszközökre, ha a gép irányából az ember felé, akkor kiviteli eszközökre van szükségünk.
Mai napig számos kutatás folyik a nem Neumann-elvű számítógép kifejlesztésére, de mindig bebizonyosodik, hogy gondosabban megvizsgálva a nem Neumann-elvű gép is a Neumann-elvek alapján működik. Nemcsak az elvi felépítése, de a tervezése során is újat alkotott: kidolgozta és bevezette a számítógép logikai struktúráját ábrázoló szimbólumrendszert. Tulajdonképpen jelentősége a matematikai szimbólumrendszer jelentőségéhez mérhető.
Amerikában számos tudományos intézet és akadémia választotta tagjává, avatta díszdoktorává. 1955-ben egy orvosi vizsgálat során csontrákot állapítottak meg nála, 1957-ben halt meg Washingtonban, nyughelye Princetonban van.
Amellett, hogy nevét Holdkráter és kisbolygó őrzi, a Financial Times 2000-ben a XX. század emberének nevezte.
-LB-
Alapelveit – amelyeket a tudományos világ mai napig csak Neumann-elvekként emleget – 1945-ben megjelent művében tette közzé, melynek címe: First Draft of a Report on the Edvac. Ezzel tiltakozott az ellen, hogy egyesek szabadalmaztatni akarták a számítógépet, ő ugyanis azt vallotta, hogy az nem egy ember találmánya, hanem matematikusok és mérnökök hada dolgozott a megalkotásán. Mivel publikálta az EDVAC teljes leírását, lehetetlenné tette a szabadalmaztatást.
Elvei tehát a következők.
1. A tárolt program elve: a korábbi megoldásoktól eltérően felismerte, hogy az adat- és programtárolási egységeket egy tárban kellene összefogni. Az utasításokat és adatokat azonos módon, közös, nagykapacitású operatív memóriában, numerikus kódok formájában kell tárolni. A PC-kben RAM és ROM szolgál erre a célra. Ezek tárolóegységei olyan áramkörök, amelyek két állapotot tudnak tárolni.
2. Kettes számrendszer használata: az adatokat és programokat kettes számrendszerbeli értékkel kell ábrázolni. Egy elektronikai rendszerben két állapot megkülönböztetése a legegyszerűbb (vagy van feszültség vagy nincs), ez a két állapot pedig megfelel a kettes számrendszer két számának, a 0-nak és az 1-nek.
3. Vezérlőegység alkalmazása: szükség van egy olyan vezérlő egységre, amely különbséget tud tenni adat és utasítás között, és az utasításokat önműködően végre tudja hajtani.
4. Aritmetikai-logikai egység alkalmazása: tartalmazzon egy olyan egységet, amely aritmetikai (összeadás, kivonás, szorzás, osztás) műveleteken kívül alapvető logikai (tagadás, és, vagy, nem és, nem vagy, kizáró vagy) műveleteket is végre tud hajtani.
5. Ki- és beviteli eszközök alkalmazása: szükség van olyan berendezésekre, amelyek biztosítják az ember-gép kapcsolatot, befelé és kifelé egyaránt. A számítógépes adatábrázolás az emberi érzékszervek számára felfoghatatlan, ezért szükséges azok átalakítása. Ha az ember irányából a gép felé történik az adatáramlás, akkor beviteli eszközökre, ha a gép irányából az ember felé, akkor kiviteli eszközökre van szükségünk.
Mai napig számos kutatás folyik a nem Neumann-elvű számítógép kifejlesztésére, de mindig bebizonyosodik, hogy gondosabban megvizsgálva a nem Neumann-elvű gép is a Neumann-elvek alapján működik. Nemcsak az elvi felépítése, de a tervezése során is újat alkotott: kidolgozta és bevezette a számítógép logikai struktúráját ábrázoló szimbólumrendszert. Tulajdonképpen jelentősége a matematikai szimbólumrendszer jelentőségéhez mérhető.
Amerikában számos tudományos intézet és akadémia választotta tagjává, avatta díszdoktorává. 1955-ben egy orvosi vizsgálat során csontrákot állapítottak meg nála, 1957-ben halt meg Washingtonban, nyughelye Princetonban van.
Amellett, hogy nevét Holdkráter és kisbolygó őrzi, a Financial Times 2000-ben a XX. század emberének nevezte.
-LB-
2010. június 7., hétfő
Informatika érettségi 2010
Az idei emelt szintű informatika érettségi vizsgát május 11-én írták meg a diákok. Emelt szinten 970 tanuló érettségizett. 4 óra állt a vizsgázók rendelkezésére, de az egyik nógrádi iskolában áramszünet szakította félbe a 36 tanuló munkáját, így a kiesett idővel meghosszabbították a vizsgára szánt időt. A középszintű vizsga időpontja május 17-e volt. 180 perc alatt kellett a diákoknak elkészülni a szövegszerkesztéssel, adatbázis- és táblázat kezeléssel, grafikai feladatokkal és weblapkészítéssel, amelyekért a megszerezhető maximum pontszám 120 volt.
Forrás: www.edupress.hu
-KÉ-
2010. május 7., péntek
2010. április 26., hétfő
Operációs rendszerek
Az operációs rendszer olyan szoftver, amely a számítógép indulásakor azonnal betöltődik a gép memóriájába, betölti a gép működéséhez szükséges programokat, vezérli, összehangolja és ellenőrzi azok működését. Az operációs rendszer feladata, hogy biztosítsa az ember és a számítógép közti kommunikációt, kezelje a számítógép erőforrásait és a perifériáit, vezérelje és ellenőrizze a számítógép működését és végrehajtsa a parancsokat.
Biztosítja a hardver kényelmes használhatóságát mind a gépet működtető személyek, mind a gépen futó alkalmazások felé. Hatékonyan és biztonságosan működteti a hardvert, kezeli a háttértárakat, a ki- és beviteli perifériákat, a fájlrendszert, a hálózatot, a védelmi- és biztonsági rendszert, biztosítja a grafikus felhasználói felületet.
Egy operációs rendszer általában három rétegből épül fel. Közvetlenül a hardverrel áll kapcsolatban a kernel (=mag). A kernel feladata a ki- és bemeneti eszközök kezelése, a programok futásának kezelése: az elindítás – leállítás, a szükséges memóriaterület felszabadítása, a processzor idejének elosztása. A kernel feladata még a háttértárak kezelése és a fájlrendszer felügyelete. Az operációs rendszerek azon részét, amely a felhasználóval tartja a kapcsolatot, shellnek nevezzük. A kettő között alacsony szintű segédprogramok, utilityk foglalnak helyet.
Az operációs rendszerek az alapján, hogy hányan használhatják őket lehetnek egyfelhasználósok és többfelhasználósok. Ha egy operációs rendszer több programszálat képes futtatni, azt többfeladatosnak vagy multitaszknak nevezzük. Természetesen egy fizikai processzor egyszerre csak egy műveletet tud végrehajtani, így a többfeladatosság csak látszólagos, valójában felválva futnak, nagyon gyorsan váltva egymást. Ha ez a váltakozás elég gyors, akkor látszólag egyszerre futnak a programok.
Az alapján, hogy képesek-e az operációs rendszerek megkülönböztetni egymástól a felhasználókat, egyfelhasználós és többfelhasználós operációs rendszerekről beszélhetünk. Többfelhasználós rendszereknél minden felhasználónak van egy személyre szóló azonosítója és egy jelszava, amellyel azonosítja magát. Az azonosítás után egyéni beállításokat végezhet, tárolhat a gépen olyan adatokat, amelyek a többi felhasználó számára nem érhetőek el. A többfelhasználós operációs rendszerek tovább bonthatók olyan rendszerekre, amikor egyszerre csak egy felhasználó használhatja az adott számítógépet, és olyanokra, amelyekben egyszerre, egy időben több felhasználó – egymást nem zavarva – is elérheti ugyanazt a munkaállomást.
Az operációs rendszerekkel szemben fontos követelmény, hogy interaktív, azaz párbeszédes legyen, vagyis a felhasználó tudassa az operációs rendszerrel, hogy milyen műveletet szeretne elvégezni a segítségével.
A grafikus felhasználói felület olyan elemek összessége, amelyek biztosítják a felhasználó és a számítógép közti kapcsolatot. A monitor képernyőjén szöveges és rajzos elemek együtteseként jelenik meg. A GUI-n (Graphic Unit Interface) jelentős szerepe van a mutatóeszköz használatának, például az egérnek. Windowsban a leggyakoribb grafikus felhasználói elemek az ablakok, a menük, az ikonok. A GUI alapötletét a Stanford Kutatóintézetében fejlesztették ki, ezt az ötletet javította a Xerox.
A grafikus felületet általában a parancssoros felhasználói felülettel szokták szembeállítani. A felhasználóknak parancsokat vagy karakterláncokat kell bevinni, ezáltal tud a számítógép parancsokat végrehajtani.
Az informatika érettségi gyakorlati részéhez nyújt segítséget az Informatika érettségi feladatsor-gyűjtemény – Középszinten című kiadvány, 10 teljes feladatsorral.
2010. április 16., péntek
A betűtípusokról
Olyan korban élünk, amikor egy számítógép segítségével bárki publikálhat, azaz közzé tehet információkat akár nyomtatásban, akár az interneten. Egyetemen, főiskolán, sőt már középiskolában is gyakran fogsz kapni házi dolgozat feladatot. Ma már a tanárok 99 százaléka nyomtatásban kéri ezeket, nem hajlandóak a kézírásokat bogozgatni. Vannak, akik megadják, hogy milyen betűtípussal, mérettel, sorközzel dolgozhatsz, de olyan is van, aki mindezt a hallgatóra bízza, egy a fontos neki: el tudja olvasni. Ma is alapvető elvárás, hogy az írás ne csak nyelvtanilag legyen helyes, hanem esztétikus és könnyen olvasható is legyen.
A helyesírás viszonylag könnyen ellenőrizhető: régi, jól bevált kiadvány a Magyar Helyesírás Szabályai, tanácsolom, hogy mindig ezt használjuk! A szövegszerkesztő programok helyesírás-ellenőrző funkciója nem megbízható, mégiscsak egy gép, nem tud gondolkodni, nem mindig tudja, hogy mit szeretnénk írni. Az érthetőség érdekében figyelnünk kell a központozásra is, azaz az írásjelek helyes kihelyezésére. Sajnos az az általános tapasztalat, hogy azáltal, hogy munkánk során és szabadidőnkben is számítógépet használunk, a barátainkkal chat-en vagy e-mail-en keresztül érintkezünk, romlik a helyesírásunk. A gyorsaság érdekében sokat rövidítünk, összevonunk vagy fonetikusan írunk le szavakat. Mind mind a helyesírásunk rovására megy. Vigyázzunk rá! Írjunk papírra is, olvassunk sokat – könyveket, ne magazinokat.
A könnyű olvashatóság és az esztétikum összefügg. Mindkettőt elsősorban a betűtípusok befolyásolják. Betűtípusnak az azonos grafikai elven megtervezett ábécét nevezik. Két fő típusa van: talpas és talpnélküli. Egyszerűen megkülönböztethető a kettő: bizonyos betűk alján és tetején vonások vannak – ezeket nevezzük talpaknak. Tipikus talpas betű a Times Nem Roman, vagy a Courier New. Times New Romannal gyakran találkozhatunk nyomtatásban és sok szövegszerkesztőnek is ez az alapértelmezett betűtípusa. A Courier New a régi írógépek betűtípusához hasonlít. Talpnélküli például az Arial vagy a Verdana, webes felületeken, számítógépen ezek jobban olvashatók. Ha közelről megnézzük ezeket, láthatjuk, hogy egy Arial betűnek nincsenek talpai.
Befolyásoló tényező még a betűtípusok arányossága: a váltakozó szélességű betűk arányosak, ezek pontosan annyi helyet foglalnak, amekkora a betű szélessége. A Times New Roman ilyen, ezért könnyebben olvasható, mint például a Courier New, amely aránytalan, azaz egységnyi helyet foglalnak a betűk. Ilyen esetben az i betű ugyanakkora helyet foglal, mint az a betű, megnőhetnek a betűközök, nehezebben értelmezhető az olvasás. Ezért is lehet az, hogy ugyanaz a mondat, ugyanakkora betűmérettel, de más betűtípussal több helyet foglal.
Ne használjunk egy kiadványon belül sok betűtípust! Figyelem! Már a szórólap is kiadványnak számít! Ebben az esetben is a kevesebb több!
Ma már szinte számtalan betűtípus elérhető, letölthető az internetről, reklámbetűk, kézírásos betűk, stb., mindenki talál kedvére valót. De mindig tartsuk szem előtt a legfontosabbat: olvasható legyen! Hiszen csakis olvasható betűtípussal tudunk olvasható kiadványt publikálni. És a tanáraink is ennek fognak örülni, higgyétek el, egy esztétikus házi dolgozat legalább egy jegy előnyt jelent.
-LB-
2010. április 2., péntek
Biztosnak tűnő munkalehetőség
Hogyha bizonytalan vagy a döntésedben, miszerint az informatika valamely területén szeretnéd magad képezni az egyetemen vagy főiskolán, csak nézegesd meg az álláskereső oldalakat. Eddig nyilván nem böngészted őket naphosszat, mivel van már elég kenyérkereső a családodban, de biztosan jókedvre derít majd. Hogy miért? Kattints az allasok.monster.hu-ra, vagy a profession.hu oldalra, és látni fogod, hogy az informatika végzettségű szakembereknek, folyamatosan, és sokféle munkalehetőség áll rendelkezésére. A továbbképzésre pedig még diploma után is rengeteg lehetőséged lesz. Ha csak egy olyan szakmát keresel, amiből meg tudsz élni, el tudod tartani majd egyszer a családodat, és mellette egy bizonytalanabb díjazású hobbinak akarsz időt szentelni, jól választottál.
Csak haladj előre az utadon, minden rendben lesz.
Az érettségi miatt ne aggodalmaskodj, az csak árt, remekül fog sikerülni! Lelkiismeretes és szorgalmas vagy. Hogy honnan tudhatnám?! Éppen pihensz, lazítasz tanulás után vagy közben, böngészed a netet, és ahelyett, hogy híreket olvasgatnál, vagy képeket nézegetnél a kedvenc együttesedről, mégis egy informatika érettségivel foglalkozó oldalon nézelődsz. Ez csak jelent valamit! :)
Csak haladj előre az utadon, minden rendben lesz.
Az érettségi miatt ne aggodalmaskodj, az csak árt, remekül fog sikerülni! Lelkiismeretes és szorgalmas vagy. Hogy honnan tudhatnám?! Éppen pihensz, lazítasz tanulás után vagy közben, böngészed a netet, és ahelyett, hogy híreket olvasgatnál, vagy képeket nézegetnél a kedvenc együttesedről, mégis egy informatika érettségivel foglalkozó oldalon nézelődsz. Ez csak jelent valamit! :)
2010. március 26., péntek
Igényes prezentációt gyorsan
Manapság a tanáraid egyre gyakrabban kérnek tőled prezentációkat egy-egy témához vagy házi dolgozathoz kapcsolódóan? Egyetemen vagy főiskolán még jobban szeretik ilyen pluszfeladatokkal színesíteni a hallgatók hétköznapjait. Mindenki ismeri a PowerPoint prezentációkészítő programot, vagy az ahhoz hasonlító szoftvereket, de kevesebben vannak, akik hatékonyan tudják használni. Ha esztétikus bemutatóval szeretnénk kiállni tanáraink és társaink elé, minden diára hátteret, betűtípust, betűszínt beállítani – nagyon aprólékos és időigényes munka. Kinek van erre ideje? Pedig egy nagyon egyszerű lehetőséget rejteget a PowerPoint: a Nézet menü Minta pontjának Diaminta lehetőségét választva megváltozik az ablakunk. Fogunk látni egy általános diát, amin Mintacím betűtípusa, elsődleges felsorolás, másodlagos felsorolás, stb szövegeket olvashatod. Ha ezen a dián a szokott módon beállítod a betűtípust és a hátteret, a minta nézetet bezárva minden dián meg fog jelenni a beállítás – a már létező és az új diákon egyaránt. Így percek alatt esztétikus prezentációt alkothatsz, természetesen a tartalmán még dolgoznod kell, de biztos lehetsz benne, hogy a külalakért járó plusz pontokat meg fogod kapni. Az egyes diákon még így is válthatsz betűtípust, kialakíthatsz egyéni elrendezéseket. Ha ezt az apró trükköt megjegyzed, az infó érettségin is időt spórolhatsz az amúgy is egyszerű prezentáció-készítés feladaton.
Bogi
Bogi
2010. március 22., hétfő
2010. március 18., csütörtök
Diagramok létrehozása Excelben
Egy kis érdekesség az érettségihez.
Ha egyszerre szeretnél létrehozni és testreszabni egy diagramot, jelöld ki a diagramon szerepeltetni kívánt adatokat, majd kattints a Szokásos eszköztár Diagram varázsló gombjára.
Ha azonnal létre szeretnél hozni egy diagramot, jelöld ki a diagramon megjeleníteni kívánt adatokat, majd nyomd le az F11 billentyűt vagy az ALT+F1 billentyűkombinációt.
A diagram típusa könnyen megváltoztatható: kattints jobb gombbal a diagramra, majd kattints a Diagramtípus parancsra.
A diagramtípus módosításakor az Alaptípusok lapon található Alapértelmezett formázás jelölőnégyzet törlésével őrizheted meg az egyéni formázást.
Egyetlen adatsor diagramtípusát is megváltoztathatod: ehhez kattints a Diagram menü Diagramtípus parancsára. Győződj meg róla, hogy a kijelölt adatsorra jelölőnégyzet be van jelölve.
tőzsdehírek.com
Ha egyszerre szeretnél létrehozni és testreszabni egy diagramot, jelöld ki a diagramon szerepeltetni kívánt adatokat, majd kattints a Szokásos eszköztár Diagram varázsló gombjára.
Ha azonnal létre szeretnél hozni egy diagramot, jelöld ki a diagramon megjeleníteni kívánt adatokat, majd nyomd le az F11 billentyűt vagy az ALT+F1 billentyűkombinációt.
A diagram típusa könnyen megváltoztatható: kattints jobb gombbal a diagramra, majd kattints a Diagramtípus parancsra.
A diagramtípus módosításakor az Alaptípusok lapon található Alapértelmezett formázás jelölőnégyzet törlésével őrizheted meg az egyéni formázást.
Egyetlen adatsor diagramtípusát is megváltoztathatod: ehhez kattints a Diagram menü Diagramtípus parancsára. Győződj meg róla, hogy a kijelölt adatsorra jelölőnégyzet be van jelölve.
tőzsdehírek.com
2010. március 12., péntek
Minden az ECDL-ről
Mi az ECDL? Angol mozaikszó, ami nagyjából annyit jelent, hogy tudod használni a számítógépet. Eredetileg nem operációs rendszerhez vagy programhoz kötött, de mindenki a Windowst és a Microsoft Office programcsomagot preferálja. Ahhoz, hogy kézhez kapd az ECDL bizonyítványod, modulvizsgákat kell tenned. Mindenképpen kell vizsgáznod operációs rendszerekből, szövegszerkesztésből és az információ és kommunikáció modulból, ezekhez még választanod kell egyet – legtöbbször a táblázatkezelést vagy a prezentációt ajánlják. Ha négy modulból vizsgázol, ECDL Start bizonyítványt állítanak ki a nevedre, az ECDL Full három modullal több: adatbázis-kezelésből és IT alapismeretekből is vizsgázni kell, a harmadik a táblázatkezelés vagy prezentáció. Természetesen azonnal Full vizsgát is lehet vállalni.
Miért jó ez Neked? A felkészülés rengeteg kompetenciát fejleszt: megtanít logikusan gondolkodni, rendszerbe szervezni a munkádat, pontos, precíz munkát vár el, gyorsan kell dolgozni, ugyanis minden feladat megoldására 45 perced van. A jelszó tehát: gyakorolni, gyakorolni, gyakorolni. A példatár mindenki számára hozzáférhető, ilyen módon begyakorolható. Ha van már jogosítványod, az IT vizsga menete ismerős lesz számodra: olyan tesztprogram, mint a KRESZ teszt, a kérdések száma viszont sokkal több. Ráadásul nem csak egy helyes megoldás van, némelyik kérdésre több, némelyikre egy sem. Nincs mese, az IT-re tanulni kell! Persze a többire is kell, de nem kérnek lehetetlent. Egy gyakorlati feladatot kell megcsinálnod, de azt hibátlanul vagy minimális hibával. Suli mellett tanfolyam nélkül is elsajátítható, persze csak akkor, ha a számítástechnika óra nem internetezést és játékot foglal magában.
Operációs rendszerek modul esetében tudnod kell mappákat létrehozni, egyszerű kérdésekre válaszolni, másolni, áthelyezni, törölni, keresni, tömöríteni és vírust ellenőrizni. Ezek mind olyan feladatok, amiket a mindennapjaidban is használsz, fejleszti a logikád és az áttekintő-képességed. Szövegszerkesztés vizsgán egy A/4-es papírt kapsz, a feladatod, hogy a szöveg pontos mását készítsd el. A modul megkívánja még, hogy körlevelet tudj létrehozni. Ez esetben ne azokra a bosszantó e-mail-ekre gondolj, hanem az olyan levelekre, amelyek tartalma azonos, azonban egyes szövegrészek különbözőek. Word program és pár kattintás – megtanulható és nagyon hasznos: használatával rengeteg időt takarítasz meg, a logikád és a rendszerező-képességed is fejleszted. Információ és kommunikáció – mit is takar a modul? Egyszerű. Levelezés és internet-használat: e-mail-t kell küldened és adatokat kell megkeresned az interneten. Általános tapasztalat: ez a legkönnyebb, a vizsgázók nagy része húsz percen belül befejezi. Az összes többi modulnál kapsz egy félig elkészített fájlt, amit be kell fejezned vagy át kell alakítanod a megadott instrukciók szerint. Bonyolultnak tűnik? Ugye nem?
A vizsga nincs életkorhoz kötve, így bármikor leteheted. Az országban számos helyen van rá lehetőséged, ezeket a vizsgaközpontokat megtalálod a www.ecdl.hu oldalon. A vizsgák időpontjairól az egyes helyszíneken érdeklődhetsz.
Tökéletes alaptudás, ha nem szeretnél informatikából érettségizni. További tanulmányaid során bizonyára hasznát fogod venni a tudásodnak, képes leszel gyors és pontos munkára, rendszerezni tudod majd a rád zúduló információmennyiséget. Arról nem is beszélve, hogy a tanáraid által kért dolgozatokat, prezentációkat pikk¬pakk elkészíted. Nagyon sokat számít a munkád külalakja, ezzel az egyszerű vizsgával és egy kis kreativitással azt is megtanulhatod, hogy az igényes, szép munkához nem kell sokkal több idő.
Ha informatikából szeretnél érettségizni, akkor inkább az érettségit ajánlom, ugyanis az ECDL-lel nem tudod kiváltani – pedig van olyan modul, amelyik nehezebb, mint az érettségi feladat. Viszont, ha 2005 után érettségiztél, a jeles informatika érettségidért cserébe egy jelképes összeg befizetése után ECDL bizonyítványt állítanak ki a nevedre.
Az ECDL használható tudás. Hasznos a mindennapi számítógépes munkához, valamint tökéletes megalapozása a továbbtanulásnak.
Bogi
Miért jó ez Neked? A felkészülés rengeteg kompetenciát fejleszt: megtanít logikusan gondolkodni, rendszerbe szervezni a munkádat, pontos, precíz munkát vár el, gyorsan kell dolgozni, ugyanis minden feladat megoldására 45 perced van. A jelszó tehát: gyakorolni, gyakorolni, gyakorolni. A példatár mindenki számára hozzáférhető, ilyen módon begyakorolható. Ha van már jogosítványod, az IT vizsga menete ismerős lesz számodra: olyan tesztprogram, mint a KRESZ teszt, a kérdések száma viszont sokkal több. Ráadásul nem csak egy helyes megoldás van, némelyik kérdésre több, némelyikre egy sem. Nincs mese, az IT-re tanulni kell! Persze a többire is kell, de nem kérnek lehetetlent. Egy gyakorlati feladatot kell megcsinálnod, de azt hibátlanul vagy minimális hibával. Suli mellett tanfolyam nélkül is elsajátítható, persze csak akkor, ha a számítástechnika óra nem internetezést és játékot foglal magában.
Operációs rendszerek modul esetében tudnod kell mappákat létrehozni, egyszerű kérdésekre válaszolni, másolni, áthelyezni, törölni, keresni, tömöríteni és vírust ellenőrizni. Ezek mind olyan feladatok, amiket a mindennapjaidban is használsz, fejleszti a logikád és az áttekintő-képességed. Szövegszerkesztés vizsgán egy A/4-es papírt kapsz, a feladatod, hogy a szöveg pontos mását készítsd el. A modul megkívánja még, hogy körlevelet tudj létrehozni. Ez esetben ne azokra a bosszantó e-mail-ekre gondolj, hanem az olyan levelekre, amelyek tartalma azonos, azonban egyes szövegrészek különbözőek. Word program és pár kattintás – megtanulható és nagyon hasznos: használatával rengeteg időt takarítasz meg, a logikád és a rendszerező-képességed is fejleszted. Információ és kommunikáció – mit is takar a modul? Egyszerű. Levelezés és internet-használat: e-mail-t kell küldened és adatokat kell megkeresned az interneten. Általános tapasztalat: ez a legkönnyebb, a vizsgázók nagy része húsz percen belül befejezi. Az összes többi modulnál kapsz egy félig elkészített fájlt, amit be kell fejezned vagy át kell alakítanod a megadott instrukciók szerint. Bonyolultnak tűnik? Ugye nem?
A vizsga nincs életkorhoz kötve, így bármikor leteheted. Az országban számos helyen van rá lehetőséged, ezeket a vizsgaközpontokat megtalálod a www.ecdl.hu oldalon. A vizsgák időpontjairól az egyes helyszíneken érdeklődhetsz.
Tökéletes alaptudás, ha nem szeretnél informatikából érettségizni. További tanulmányaid során bizonyára hasznát fogod venni a tudásodnak, képes leszel gyors és pontos munkára, rendszerezni tudod majd a rád zúduló információmennyiséget. Arról nem is beszélve, hogy a tanáraid által kért dolgozatokat, prezentációkat pikk¬pakk elkészíted. Nagyon sokat számít a munkád külalakja, ezzel az egyszerű vizsgával és egy kis kreativitással azt is megtanulhatod, hogy az igényes, szép munkához nem kell sokkal több idő.
Ha informatikából szeretnél érettségizni, akkor inkább az érettségit ajánlom, ugyanis az ECDL-lel nem tudod kiváltani – pedig van olyan modul, amelyik nehezebb, mint az érettségi feladat. Viszont, ha 2005 után érettségiztél, a jeles informatika érettségidért cserébe egy jelképes összeg befizetése után ECDL bizonyítványt állítanak ki a nevedre.
Az ECDL használható tudás. Hasznos a mindennapi számítógépes munkához, valamint tökéletes megalapozása a továbbtanulásnak.
Bogi
2010. február 8., hétfő
Érettségi informatikából?
Talán még csak most kezdtél el merengeni a választott tantárgyadról, így itt egy kis segítség a végleges döntésed előtt. Ha tavaly szeptemberben ültél a középiskola padjaiba, először is meg kell határoznod a vizsgád időpontját. Az adott tantárgy két éves tanulása után jelentkezhetsz előrehozott érettségire, általában leghamarabb 11. osztályban. Majd át kell gondolnod: mi érdekel igazán? Merre szeretnél továbbtanulni? Mennyi időt szeretnél befektetni a felkészülésbe? Emelet vagy középszinten szeretnéd teljesíteni?
A nehézségi fokokat nehéz meghatározni, hiszen mindenkinek más és más a könnyű vagy a gyorsabban megjegyezhető.
Így néhány kis szemelvény a tavalyi szóbeli tételekből lélek-edzőnek!
Szoftverek és hardverek karbantartása
a, Ismertesse a számítógépvírusok általános meghatározását és jellemezze főbb osztályait!
b, Milyen más kártékony programokat ismer?
c, Hogyan védekezzünk a vírusok ellen?
d, Hogyan tudjuk a lemezeket karbantartani?
e, Mi a szerepe a Feladatkezelőnek?
f, Gyakorlati feladat: Végezzünk el egy víruskeresést a megadott meghajtón a megadott víruskeresővel!
Az internet fontosabb kommunikációs szolgáltatásai
a,Sorolja fel és röviden jellemezze az internet szolgáltatásait!
b, Ismertesse, milyen weboldalakon nézne körül a világhálón, ha egy adott feladathoz (pl.: képmanipuláció) keresne szabadon felhasználható magyar nyelvű alkalmazást!
c, Mit jelent az „UPDATE” kifejezés az informatikában?
d, Gyakorlati feladat: Mutassa be a b. feladatrészben ismertetett alkalmazás letöltésének folyamatát!
Az elektronikus levelezés
a, Ismertesse az elektronikus levelezés alapfogalmait!
b, Ismertesse az elektronikus levél részeit!
c, Ismertesse a levelezőprogramok alapszolgáltatásait!
d, Gyakorlati feladat: A megadott levelezőprogrammal küldjön egy rövid levelet tanárának magas prioritással a megadott címre. Mellékelje a levélhez a megadott képet. Töltse ki a tárgymezőt, és küldjön titkos másolatot egy másik, megadott címre. Kérjen automatikus visszaigazolást!
Internet böngészőprogram kezelése, beállításai
a, Sorolja fel, milyen weboldalböngészőket ismer!
b, Ismertesse egy választott böngésző alapvető szolgáltatásait, lehetőségeit!
c, Milyen műveleteket végezhet a megtekintett weboldalakkal?
d, Mutassa be gyakorlatban megadott weboldalról a weboldal címének elküldését a megadott e-mail címre!
e, Mutassa be a böngésző fontosabb beállítási lehetőségeit a gyakorlatban!
Adatkeresés interneten – tematikus és kulcsszavas keresés
a, Miért van szükség keresőgépekre?
b, Mit nevezünk tematikus keresőnek és mit kulcsszavas keresőnek?
c, Ismertesse a kulcsszavak alapján történő keresés módszerét, lehetőségeit!
d, Milyen operátorokat, kifejezéseket alkalmazhatunk a kulcsszavas kereséskor?
2010. január 31., vasárnap
A 19.Ifjúsági és Innovációs Tehetségkutató versenyről
A Magyar Innovációs Szövetség az idén is megrendezte a 19. Ifjúsági és Innovációs Tehetségkutató versenyt, melyre 15-20 év közötti diákok jelentkezhettek. A 91 pályázóból 52-őt fogadott el a zsűri, melyből május végén fogják kiválasztani a nyertest, aki 3 millió Ft értékű ösztöndíjat fog kapni. Az 52 továbbjutónak részletesen kell kidolgoznia a témakörét május 3-ig, a 2. forduló végéig. A győztesen kívül 3 pályázat kap lehetőséget arra, hogy képviselhesse hazánkat az ősszel, Lisszabonban megrendezésre kerülő EU Fiatal Tudósok Versenye döntőjén. A továbbjutott 52 pályázatnak körülbelül a fele tudományos kutatásra, a másik fele eszköz és az eljárás kifejlesztésére irányul. A 2. fordulóba jutott pályázók közül 1 általános iskolás, 49 középiskolás és 11 főiskolai vagy egyetemi hallgató.
2010. január 15., péntek
A monitorok fajtái 2. rész
PDP (Plazma Display Panel) A PDP, egyszerűbb nevén plazmakijelzők első, monokróm típusát 1964-ben a Plató Computer System készítette el, Gábor Dénes plazmával kapcsolatos kutatásai nyomán. Később, 1983-ban az IBM készített egy 19" méretű monokróm, 1992-ben pedig a Fujitsu egy színes, 21 colos változatot. Az első plazmatelevíziót a Pioneer mutatta be 1997-ben. Jelenleg is folyik a gyártók versenye a minél nagyobb képátlóért: már a 100 colt is bőven meghaladják a legnagyobb kijelzők.
A PDP működése az LCD-nél is egyszerűbb. A cél az, hogy a három alapszínnek megfelelő képpont fényerejét szabályozni lehessen. A PDP-nél a képpontok a CRT-hez hasonlóan látható fényt sugároznak ki, ha megfelelő hullámhosszú energia éri őket. Ebben az esetben a neon és xenon gázok keverékének nagy UV-sugárzással kísért ionizációs kisülése készteti a képpont anyagát színes fény sugárzására, pont úgy, mint a neoncsövekben. Mivel minden egyes képpont egymástól függetlenül, akár folyamatos üzemben vezérelhető, a monitor villódzástól mentes, akár 10 000:1 kontrasztarányú, tökéletes színekkel rendelkező képet is adhat, bármely szögből nézve. A PDP fogyasztása vetekszik a CRT monitorokéval, a régebbi típusok képernyője viszont előszeretettel beég. A gázkisülésnek helyet adó parányi cső ugyanúgy használódik, mint az LCD-kben lévő egyébként cserélhető, a háttér világításáért felelős fénycső: az első kétezer órában erőteljes fénye lassan csökkenni kezd, de az újabbak akár 60 000 órát is kibírnak.
A monitorok fajtái 1. rész
LCD (Liquid Crystal Display) Folyadékkristályos képernyő. Újdonság, működő LCD monitor csupán az 1960-as években készült először.
Az LCD monitor működési elve egyszerű: két, belső felületén mikronméretű árkokkal ellátott átlátszó lap közé folyadékkristályos anyagot helyeznek, amely nyugalmi állapotában igazodik a belső felület által meghatározott irányhoz. A kijelző első és hátsó oldalára egy-egy polárszűrőt helyeznek, amelyek a fény minden irányú rezgését csak egy meghatározott síkban engedik tovább. A csavart elhelyezkedésű folyadékkristály különleges tulajdonsága, hogy a rá eső fény rezgési síkját elforgatja. Ha hátul megvilágítják a panelt, akkor a hátsó polarizátoron átjutó fényt a folyadékkristály elforgatja (innen ered a Twisted Nematic, TN megnevezés), így a fény az első szűrőn átjut, és világos képpontot kapunk. Ha kristályokra feszültséget kapcsolunk, nem forgatják el a fényt, az eredmény pedig fekete képpont. A polárszűrő elé már csak egy színszűrőt kell helyezni. Előfordulhat a gyártás tökéletlensége miatt, hogy a képernyőn halott vagy „beragadt” képpontokat találunk. Az LCD monitorok minősége egyre javul, áruk csökken, de egy jó CRT monitor még mindig teltebb színeket ad.
TFT (Thin Film Transistor) Vékonyfilm Tranzisztor. Az LCD technológián alapuló TFT minden egyes képpontja egy saját tranzisztorból áll, amely aktív állapotban elő tud állítani egy világító pontot. Az ilyen kijelzőket gyakran aktív-mátrixos LCD-nek is szokás nevezni.
CRTCRT (Cathode Ray Tube) A hagyományos katódsugárcsöves képernyő. Az első működőképes televíziót 1926. január 26-án Londonban mutatták be. Az első színes adást 1928. július 3-án továbbították nagy távolságra. A technika feltalálója Karl Ferdinand Braun volt, aki 1897-ben már meg tudott jeleníteni így egy képpontot. (Ezért régi neve a Braun-cső.) A töltéscsatolt elvű CRT tévé és kamera feltalálója Tihanyi Kálmán volt (1928).
A CRT monitorban egy katódsugárcső található, elektronágyúval az egyik végén, foszforral bevont képernyővel a másik végén. Az elektronágyú elektronnyalábot lő ki, ezt mágneses mező irányítja. Az elektronnyaláb a foszforborításba ütközik és felvillan, majd elhalványodik. Ha elég gyorsan követik egymást az elektronnyalábok, akkor az a pont nem halványodik el. Tehát az elektronágyúk írnak a képernyőre a számítógép utasításának megfelelően, balról jobbra, egy másodperc alatt többször is frissítve a képpontokat. Az első monitorok egyetlen szín árnyalatait tudták megjeleníteni (monokróm): a fekete-fehér mellett a borostyán sárga és a zöld színűek is elterjedtek voltak.
Azt, hogy másodpercenként hányszor frissíti a képpontokat, képfrissítési frekvenciának nevezzük. (Az CRT monitoroknál a képfrissítési frekvencia egy kicsit mást jelent, lásd az LCD monitornál.) Ezt Hertzben adjuk meg. A mai monitorok 60–130 hertzesek. A színes monitoroknak három alapszíne van: a piros, a zöld, és a kék (RGB). Ezek keverésével bármelyik szín előállítható. Mindegyik színhez tartozik egy elektronágyú.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)
