2010. június 28., hétfő
Számítógépes vírusok és vírusirtók
Hogyan is kell elképzelni egy számítógépes vírust? Csak úgy, mint a neve, a tulajdonságai is azonosak a biológiai vírusokéval. A számítógépes vírusok esetében is legtöbbször észrevétlenül történik meg a fertőzés, jelenlétére csak a tevékenységéből lehet következtetni. Nagy ütemben szaporodnak, többféle mutációjuk is előfordulhat, fertőznek, a megfertőzött felett átveszik az irányítást, és saját céljukra használják fel az erőforrásokat. Egy adott szervezet nem lehet tökéletesen felkészült és védett a veszélytől.
Biológiai vírusból is ismerünk több félét, ugyanígy a számítógépes vírusoknak is létezik több fajtája. Egyik típus az úgynevezett program vírusok, úgy ágyazódnak bele az alkalmazásba, hogy amikor elindítjuk, először a vírus aktivizálódik. A makró vírusok általában word vagy excel fájlokat fertőznek, az aktív elemekbe épülnek be. A boot vírusok már a számítógép elindulásakor, a bootolási folyamattal egy időben elindulnak, így teljes ellenőrzés alatt tarthatják környezetüket. Ezek mellett fontos megemlíteni a férgeket, amik a legfontosabb tevékenységüknek a minél gyorsabb terjedést tartják, a megfertőzött gépekről próbálnak minél több fertőzést produkálni. A férgek már önálló programok, nem beépülő vírusok! Léteznek olyan kártékony programok, amelyek elsődleges célja nem a fertőzés, hanem az információgyűjtés, ezeket nevezzük kémprogramoknak. Tökéletesen tudnak rejtőzködni, felfedezni őket épp ezért nagyon nehéz.
A régebbi személyi számítógépek operációs rendszerei kizárólag egyfelhasználósok voltak, és egy időben csak egy program futhatott rajtuk. Segédprogramok csak rezidensként működhettek – azaz beépültek az operációs rendszerbe és csak bizonyos események bekövetkeztével indultak el. Ezt a lehetőséget használták ki a vírusok is, azonban a hálózati kommunikáció alacsony színvonala miatt nem volt lehetőség a gyors terjedésre.
Főleg a hálózatok terjedésével és az internet térhódításával egyidejűleg felgyorsult a vírusok terjedése és az új vírusok megjelenése. A kommunikáció, a dokumentumok, fájlok cseréje felgyorsult az internet segítségével, így a vírusok, férgek, kémprogramok terjedése is felgyorsult.
A ma ismert és használt vírusirtók mindegyike rendelkezik e-mail szűrővel, csevegő- és fájlcserélő-program figyelővel, reklámblokkolóval.
Az egyik legismertebb vírusirtó napjainkban a NOD 32. 30 napos próbaverziója ingyen letölthető az internetről, folyamatos használatáért azonban fizetni kell. Általában csendben végzi a dolgát, nem küldd téves riasztásokat, erőforrás-igénye kicsi. Másik kedvelt, megbízható termék az Avast. Internetről letölthető, hosszú távú és teljes körű használatához csak egy ingyenes regisztráció szükséges. Nagyon megbízható, működése éppolyan észrevétlen, mint a NOD 32-é. Sokan használják a Norton Internet Securityt, ezt azonban nagy erőforrás-igénye miatt nagyvállalati környezethez ajánlják. A Panda vírusirtót szintén cégeknek, oktatási intézményeknek ajánlják. Centralizáltan telepíthető, azaz egy központi gépről a hálózat összes számítógépét képes felügyelni és ellenőrizni.
Bár a legtöbb vírusirtó tartalmaz kémprogram-figyelő összetevőt, vannak kifejezetten erre a célra készült, megbízhatóbb programok, például az Ad-Aware vagy az ESET Smart Security.
-LB-
2010. június 12., szombat
Neumann János
Alapelveit – amelyeket a tudományos világ mai napig csak Neumann-elvekként emleget – 1945-ben megjelent művében tette közzé, melynek címe: First Draft of a Report on the Edvac. Ezzel tiltakozott az ellen, hogy egyesek szabadalmaztatni akarták a számítógépet, ő ugyanis azt vallotta, hogy az nem egy ember találmánya, hanem matematikusok és mérnökök hada dolgozott a megalkotásán. Mivel publikálta az EDVAC teljes leírását, lehetetlenné tette a szabadalmaztatást.
Elvei tehát a következők.
1. A tárolt program elve: a korábbi megoldásoktól eltérően felismerte, hogy az adat- és programtárolási egységeket egy tárban kellene összefogni. Az utasításokat és adatokat azonos módon, közös, nagykapacitású operatív memóriában, numerikus kódok formájában kell tárolni. A PC-kben RAM és ROM szolgál erre a célra. Ezek tárolóegységei olyan áramkörök, amelyek két állapotot tudnak tárolni.
2. Kettes számrendszer használata: az adatokat és programokat kettes számrendszerbeli értékkel kell ábrázolni. Egy elektronikai rendszerben két állapot megkülönböztetése a legegyszerűbb (vagy van feszültség vagy nincs), ez a két állapot pedig megfelel a kettes számrendszer két számának, a 0-nak és az 1-nek.
3. Vezérlőegység alkalmazása: szükség van egy olyan vezérlő egységre, amely különbséget tud tenni adat és utasítás között, és az utasításokat önműködően végre tudja hajtani.
4. Aritmetikai-logikai egység alkalmazása: tartalmazzon egy olyan egységet, amely aritmetikai (összeadás, kivonás, szorzás, osztás) műveleteken kívül alapvető logikai (tagadás, és, vagy, nem és, nem vagy, kizáró vagy) műveleteket is végre tud hajtani.
5. Ki- és beviteli eszközök alkalmazása: szükség van olyan berendezésekre, amelyek biztosítják az ember-gép kapcsolatot, befelé és kifelé egyaránt. A számítógépes adatábrázolás az emberi érzékszervek számára felfoghatatlan, ezért szükséges azok átalakítása. Ha az ember irányából a gép felé történik az adatáramlás, akkor beviteli eszközökre, ha a gép irányából az ember felé, akkor kiviteli eszközökre van szükségünk.
Mai napig számos kutatás folyik a nem Neumann-elvű számítógép kifejlesztésére, de mindig bebizonyosodik, hogy gondosabban megvizsgálva a nem Neumann-elvű gép is a Neumann-elvek alapján működik. Nemcsak az elvi felépítése, de a tervezése során is újat alkotott: kidolgozta és bevezette a számítógép logikai struktúráját ábrázoló szimbólumrendszert. Tulajdonképpen jelentősége a matematikai szimbólumrendszer jelentőségéhez mérhető.
Amerikában számos tudományos intézet és akadémia választotta tagjává, avatta díszdoktorává. 1955-ben egy orvosi vizsgálat során csontrákot állapítottak meg nála, 1957-ben halt meg Washingtonban, nyughelye Princetonban van.
Amellett, hogy nevét Holdkráter és kisbolygó őrzi, a Financial Times 2000-ben a XX. század emberének nevezte.
-LB-
2010. június 7., hétfő
Informatika érettségi 2010
Az idei emelt szintű informatika érettségi vizsgát május 11-én írták meg a diákok. Emelt szinten 970 tanuló érettségizett. 4 óra állt a vizsgázók rendelkezésére, de az egyik nógrádi iskolában áramszünet szakította félbe a 36 tanuló munkáját, így a kiesett idővel meghosszabbították a vizsgára szánt időt. A középszintű vizsga időpontja május 17-e volt. 180 perc alatt kellett a diákoknak elkészülni a szövegszerkesztéssel, adatbázis- és táblázat kezeléssel, grafikai feladatokkal és weblapkészítéssel, amelyekért a megszerezhető maximum pontszám 120 volt.
Forrás: www.edupress.hu
-KÉ-
2010. május 7., péntek
2010. április 26., hétfő
Operációs rendszerek
Az operációs rendszer olyan szoftver, amely a számítógép indulásakor azonnal betöltődik a gép memóriájába, betölti a gép működéséhez szükséges programokat, vezérli, összehangolja és ellenőrzi azok működését. Az operációs rendszer feladata, hogy biztosítsa az ember és a számítógép közti kommunikációt, kezelje a számítógép erőforrásait és a perifériáit, vezérelje és ellenőrizze a számítógép működését és végrehajtsa a parancsokat.
Biztosítja a hardver kényelmes használhatóságát mind a gépet működtető személyek, mind a gépen futó alkalmazások felé. Hatékonyan és biztonságosan működteti a hardvert, kezeli a háttértárakat, a ki- és beviteli perifériákat, a fájlrendszert, a hálózatot, a védelmi- és biztonsági rendszert, biztosítja a grafikus felhasználói felületet.
Egy operációs rendszer általában három rétegből épül fel. Közvetlenül a hardverrel áll kapcsolatban a kernel (=mag). A kernel feladata a ki- és bemeneti eszközök kezelése, a programok futásának kezelése: az elindítás – leállítás, a szükséges memóriaterület felszabadítása, a processzor idejének elosztása. A kernel feladata még a háttértárak kezelése és a fájlrendszer felügyelete. Az operációs rendszerek azon részét, amely a felhasználóval tartja a kapcsolatot, shellnek nevezzük. A kettő között alacsony szintű segédprogramok, utilityk foglalnak helyet.
Az operációs rendszerek az alapján, hogy hányan használhatják őket lehetnek egyfelhasználósok és többfelhasználósok. Ha egy operációs rendszer több programszálat képes futtatni, azt többfeladatosnak vagy multitaszknak nevezzük. Természetesen egy fizikai processzor egyszerre csak egy műveletet tud végrehajtani, így a többfeladatosság csak látszólagos, valójában felválva futnak, nagyon gyorsan váltva egymást. Ha ez a váltakozás elég gyors, akkor látszólag egyszerre futnak a programok.
Az alapján, hogy képesek-e az operációs rendszerek megkülönböztetni egymástól a felhasználókat, egyfelhasználós és többfelhasználós operációs rendszerekről beszélhetünk. Többfelhasználós rendszereknél minden felhasználónak van egy személyre szóló azonosítója és egy jelszava, amellyel azonosítja magát. Az azonosítás után egyéni beállításokat végezhet, tárolhat a gépen olyan adatokat, amelyek a többi felhasználó számára nem érhetőek el. A többfelhasználós operációs rendszerek tovább bonthatók olyan rendszerekre, amikor egyszerre csak egy felhasználó használhatja az adott számítógépet, és olyanokra, amelyekben egyszerre, egy időben több felhasználó – egymást nem zavarva – is elérheti ugyanazt a munkaállomást.
Az operációs rendszerekkel szemben fontos követelmény, hogy interaktív, azaz párbeszédes legyen, vagyis a felhasználó tudassa az operációs rendszerrel, hogy milyen műveletet szeretne elvégezni a segítségével.
A grafikus felhasználói felület olyan elemek összessége, amelyek biztosítják a felhasználó és a számítógép közti kapcsolatot. A monitor képernyőjén szöveges és rajzos elemek együtteseként jelenik meg. A GUI-n (Graphic Unit Interface) jelentős szerepe van a mutatóeszköz használatának, például az egérnek. Windowsban a leggyakoribb grafikus felhasználói elemek az ablakok, a menük, az ikonok. A GUI alapötletét a Stanford Kutatóintézetében fejlesztették ki, ezt az ötletet javította a Xerox.
A grafikus felületet általában a parancssoros felhasználói felülettel szokták szembeállítani. A felhasználóknak parancsokat vagy karakterláncokat kell bevinni, ezáltal tud a számítógép parancsokat végrehajtani.
Az informatika érettségi gyakorlati részéhez nyújt segítséget az Informatika érettségi feladatsor-gyűjtemény – Középszinten című kiadvány, 10 teljes feladatsorral.
2010. április 16., péntek
A betűtípusokról
Olyan korban élünk, amikor egy számítógép segítségével bárki publikálhat, azaz közzé tehet információkat akár nyomtatásban, akár az interneten. Egyetemen, főiskolán, sőt már középiskolában is gyakran fogsz kapni házi dolgozat feladatot. Ma már a tanárok 99 százaléka nyomtatásban kéri ezeket, nem hajlandóak a kézírásokat bogozgatni. Vannak, akik megadják, hogy milyen betűtípussal, mérettel, sorközzel dolgozhatsz, de olyan is van, aki mindezt a hallgatóra bízza, egy a fontos neki: el tudja olvasni. Ma is alapvető elvárás, hogy az írás ne csak nyelvtanilag legyen helyes, hanem esztétikus és könnyen olvasható is legyen.
A helyesírás viszonylag könnyen ellenőrizhető: régi, jól bevált kiadvány a Magyar Helyesírás Szabályai, tanácsolom, hogy mindig ezt használjuk! A szövegszerkesztő programok helyesírás-ellenőrző funkciója nem megbízható, mégiscsak egy gép, nem tud gondolkodni, nem mindig tudja, hogy mit szeretnénk írni. Az érthetőség érdekében figyelnünk kell a központozásra is, azaz az írásjelek helyes kihelyezésére. Sajnos az az általános tapasztalat, hogy azáltal, hogy munkánk során és szabadidőnkben is számítógépet használunk, a barátainkkal chat-en vagy e-mail-en keresztül érintkezünk, romlik a helyesírásunk. A gyorsaság érdekében sokat rövidítünk, összevonunk vagy fonetikusan írunk le szavakat. Mind mind a helyesírásunk rovására megy. Vigyázzunk rá! Írjunk papírra is, olvassunk sokat – könyveket, ne magazinokat.
A könnyű olvashatóság és az esztétikum összefügg. Mindkettőt elsősorban a betűtípusok befolyásolják. Betűtípusnak az azonos grafikai elven megtervezett ábécét nevezik. Két fő típusa van: talpas és talpnélküli. Egyszerűen megkülönböztethető a kettő: bizonyos betűk alján és tetején vonások vannak – ezeket nevezzük talpaknak. Tipikus talpas betű a Times Nem Roman, vagy a Courier New. Times New Romannal gyakran találkozhatunk nyomtatásban és sok szövegszerkesztőnek is ez az alapértelmezett betűtípusa. A Courier New a régi írógépek betűtípusához hasonlít. Talpnélküli például az Arial vagy a Verdana, webes felületeken, számítógépen ezek jobban olvashatók. Ha közelről megnézzük ezeket, láthatjuk, hogy egy Arial betűnek nincsenek talpai.
Befolyásoló tényező még a betűtípusok arányossága: a váltakozó szélességű betűk arányosak, ezek pontosan annyi helyet foglalnak, amekkora a betű szélessége. A Times New Roman ilyen, ezért könnyebben olvasható, mint például a Courier New, amely aránytalan, azaz egységnyi helyet foglalnak a betűk. Ilyen esetben az i betű ugyanakkora helyet foglal, mint az a betű, megnőhetnek a betűközök, nehezebben értelmezhető az olvasás. Ezért is lehet az, hogy ugyanaz a mondat, ugyanakkora betűmérettel, de más betűtípussal több helyet foglal.
Ne használjunk egy kiadványon belül sok betűtípust! Figyelem! Már a szórólap is kiadványnak számít! Ebben az esetben is a kevesebb több!
Ma már szinte számtalan betűtípus elérhető, letölthető az internetről, reklámbetűk, kézírásos betűk, stb., mindenki talál kedvére valót. De mindig tartsuk szem előtt a legfontosabbat: olvasható legyen! Hiszen csakis olvasható betűtípussal tudunk olvasható kiadványt publikálni. És a tanáraink is ennek fognak örülni, higgyétek el, egy esztétikus házi dolgozat legalább egy jegy előnyt jelent.
-LB-
2010. április 2., péntek
Biztosnak tűnő munkalehetőség
Csak haladj előre az utadon, minden rendben lesz.
Az érettségi miatt ne aggodalmaskodj, az csak árt, remekül fog sikerülni! Lelkiismeretes és szorgalmas vagy. Hogy honnan tudhatnám?! Éppen pihensz, lazítasz tanulás után vagy közben, böngészed a netet, és ahelyett, hogy híreket olvasgatnál, vagy képeket nézegetnél a kedvenc együttesedről, mégis egy informatika érettségivel foglalkozó oldalon nézelődsz. Ez csak jelent valamit! :)
