Neumann János

Neumann János, 1903-ban született Budapesten. Apja jogász, majd bankigazgató volt, nemesi címet is kapott. A Neumann gyerekek egészen fiatalon beszéltek németül és franciául is, és gyakran élvezhették a magyar szellemi elit társaságát is. János már korán kitűnt kivételes tehetségével, latinul és ógörögül is tanult, fotografikus memóriája volt és fejszámolásban is verhetetlen volt. 1921-ben iratkozott be a budapesti tudományegyetem matematika szakára, sokat tartózkodott Berlinben, majd Zürichben vegyészmérnöki diplomát is szerzett. 1930-ban érkezett az Egyesült Államokba, a Princeton Egyetem meghívására. 30 évesen az USA legfiatalabb kinevezett professzora volt. A ’40-es évek elején bekapcsolódott a Los Alamosban folyó kutatásokba, itt a lökés- és robbanási hullámok szakértője lett, kapcsolatba kerül a Ballisztikai Kutató Laboratóriummal. 1944-ben, Philadelphiában megismerkedik az első számítógéppel, az ENIAC –kal, amelyet többek között ballisztikai feladatok ellátására terveztek. Az elektronikus számológépek megtervezésében is jelentős szerepe volt: olyan szimbolikát vezetett be, amelynek segítségével a számológép logikai felépítését részletesen ki lehetett dolgozni.
Alapelveit – amelyeket a tudományos világ mai napig csak Neumann-elvekként emleget – 1945-ben megjelent művében tette közzé, melynek címe: First Draft of a Report on the Edvac. Ezzel tiltakozott az ellen, hogy egyesek szabadalmaztatni akarták a számítógépet, ő ugyanis azt vallotta, hogy az nem egy ember találmánya, hanem matematikusok és mérnökök hada dolgozott a megalkotásán. Mivel publikálta az EDVAC teljes leírását, lehetetlenné tette a szabadalmaztatást.
Elvei tehát a következők.
1. A tárolt program elve: a korábbi megoldásoktól eltérően felismerte, hogy az adat- és programtárolási egységeket egy tárban kellene összefogni. Az utasításokat és adatokat azonos módon, közös, nagykapacitású operatív memóriában, numerikus kódok formájában kell tárolni. A PC-kben RAM és ROM szolgál erre a célra. Ezek tárolóegységei olyan áramkörök, amelyek két állapotot tudnak tárolni.
2. Kettes számrendszer használata: az adatokat és programokat kettes számrendszerbeli értékkel kell ábrázolni. Egy elektronikai rendszerben két állapot megkülönböztetése a legegyszerűbb (vagy van feszültség vagy nincs), ez a két állapot pedig megfelel a kettes számrendszer két számának, a 0-nak és az 1-nek.
3. Vezérlőegység alkalmazása: szükség van egy olyan vezérlő egységre, amely különbséget tud tenni adat és utasítás között, és az utasításokat önműködően végre tudja hajtani.
4. Aritmetikai-logikai egység alkalmazása: tartalmazzon egy olyan egységet, amely aritmetikai (összeadás, kivonás, szorzás, osztás) műveleteken kívül alapvető logikai (tagadás, és, vagy, nem és, nem vagy, kizáró vagy) műveleteket is végre tud hajtani.
5. Ki- és beviteli eszközök alkalmazása: szükség van olyan berendezésekre, amelyek biztosítják az ember-gép kapcsolatot, befelé és kifelé egyaránt. A számítógépes adatábrázolás az emberi érzékszervek számára felfoghatatlan, ezért szükséges azok átalakítása. Ha az ember irányából a gép felé történik az adatáramlás, akkor beviteli eszközökre, ha a gép irányából az ember felé, akkor kiviteli eszközökre van szükségünk.
Mai napig számos kutatás folyik a nem Neumann-elvű számítógép kifejlesztésére, de mindig bebizonyosodik, hogy gondosabban megvizsgálva a nem Neumann-elvű gép is a Neumann-elvek alapján működik. Nemcsak az elvi felépítése, de a tervezése során is újat alkotott: kidolgozta és bevezette a számítógép logikai struktúráját ábrázoló szimbólumrendszert. Tulajdonképpen jelentősége a matematikai szimbólumrendszer jelentőségéhez mérhető.
Amerikában számos tudományos intézet és akadémia választotta tagjává, avatta díszdoktorává. 1955-ben egy orvosi vizsgálat során csontrákot állapítottak meg nála, 1957-ben halt meg Washingtonban, nyughelye Princetonban van.
Amellett, hogy nevét Holdkráter és kisbolygó őrzi, a Financial Times 2000-ben a XX. század emberének nevezte.

-LB-

A 19.Ifjúsági és Innovációs Tehetségkutató versenyről

A Magyar Innovációs Szövetség az idén is megrendezte a 19. Ifjúsági és Innovációs Tehetségkutató versenyt, melyre 15-20 év közötti diákok jelentkezhettek. A 91 pályázóból 52-őt fogadott el a zsűri, melyből május végén fogják kiválasztani a nyertest, aki 3 millió Ft értékű ösztöndíjat fog kapni. Az 52 továbbjutónak részletesen kell kidolgoznia a témakörét május 3-ig, a 2. forduló végéig. A győztesen kívül 3 pályázat kap lehetőséget arra, hogy képviselhesse hazánkat az ősszel, Lisszabonban megrendezésre kerülő EU Fiatal Tudósok Versenye döntőjén. A továbbjutott 52 pályázatnak körülbelül a fele tudományos kutatásra, a másik fele eszköz és az eljárás kifejlesztésére irányul. A 2. fordulóba jutott pályázók közül 1 általános iskolás, 49 középiskolás és 11 főiskolai vagy egyetemi hallgató.

Az első számítógép Magyarországon

Egy hasznos tudnivaló- nem csak azoknak, akik most készülnek az érettségire informatikából. A számítógép fejlesztésének nem csak amerikai vonatkozása van, hanem magyarországi is. Habár Neumann Jánost tartják modern gépeink atyjának, kis hazánkban is sok tudós dolgozott továbbgondolásukon. 1956 nyarán a Kibernetikai Kutatócsoport létrehozta az első magyar számítógépet, az M3-at, bár a végleges változat végül csak 1959-re készült el. S hogy milyen alkalmazásokat is lehetett végrehajtani ezen a szerkezeten? Például tervhivatali mátrixokat számolt ki, bonyolult nyelvészeti és matematikai problémákat oldott meg, és az akkor épülő Erzsébet híd statikai számításainak ellenőrzését is el tudta végezni.

Az M3 tárolásához egy kb. 60 m2-es szobára volt szükség, amelyben egy ventilátor gondoskodott a megfelelő hűtésről. A teremben nagy volt a forróság, hiszen a több száz elektroncső pillanatok alatt befűtötte a körülötte lévő teret. A programozás kezdetekben rendkívül sok akadályba ütközött, hiszen maguk a programozók is tapasztalatlanok voltak, így ha valahol elakadt a program, a futtatást elölről kellett kezdeni, ami e sebesség mellett nem is kis időveszteséget jelentett. Az input-output információkat telexszalag segítségével oldották meg. A gép nyolcas számrendszerben működött, így az eredmények is ebben a számrendszerben jelentek meg. Az M3 akkor még ráadásul operációs rendszer nélküli gép volt. A programozása több féle gépi kódban történt.

De ami már akkor is figyelemre méltónak bizonyult, az M3 költsége csupán töredéke volt az Egyesült Államokban ekkoriban használt UNIVAC számítógépekének.