Minden az ECDL-ről

Mi az ECDL? Angol mozaikszó, ami nagyjából annyit jelent, hogy tudod használni a számítógépet. Eredetileg nem operációs rendszerhez vagy programhoz kötött, de mindenki a Windowst és a Microsoft Office programcsomagot preferálja. Ahhoz, hogy kézhez kapd az ECDL bizonyítványod, modulvizsgákat kell tenned. Mindenképpen kell vizsgáznod operációs rendszerekből, szövegszerkesztésből és az információ és kommunikáció modulból, ezekhez még választanod kell egyet – legtöbbször a táblázatkezelést vagy a prezentációt ajánlják. Ha négy modulból vizsgázol, ECDL Start bizonyítványt állítanak ki a nevedre, az ECDL Full három modullal több: adatbázis-kezelésből és IT alapismeretekből is vizsgázni kell, a harmadik a táblázatkezelés vagy prezentáció. Természetesen azonnal Full vizsgát is lehet vállalni.
Miért jó ez Neked? A felkészülés rengeteg kompetenciát fejleszt: megtanít logikusan gondolkodni, rendszerbe szervezni a munkádat, pontos, precíz munkát vár el, gyorsan kell dolgozni, ugyanis minden feladat megoldására 45 perced van. A jelszó tehát: gyakorolni, gyakorolni, gyakorolni. A példatár mindenki számára hozzáférhető, ilyen módon begyakorolható. Ha van már jogosítványod, az IT vizsga menete ismerős lesz számodra: olyan tesztprogram, mint a KRESZ teszt, a kérdések száma viszont sokkal több. Ráadásul nem csak egy helyes megoldás van, némelyik kérdésre több, némelyikre egy sem. Nincs mese, az IT-re tanulni kell! Persze a többire is kell, de nem kérnek lehetetlent. Egy gyakorlati feladatot kell megcsinálnod, de azt hibátlanul vagy minimális hibával. Suli mellett tanfolyam nélkül is elsajátítható, persze csak akkor, ha a számítástechnika óra nem internetezést és játékot foglal magában.
Operációs rendszerek modul esetében tudnod kell mappákat létrehozni, egyszerű kérdésekre válaszolni, másolni, áthelyezni, törölni, keresni, tömöríteni és vírust ellenőrizni. Ezek mind olyan feladatok, amiket a mindennapjaidban is használsz, fejleszti a logikád és az áttekintő-képességed. Szövegszerkesztés vizsgán egy A/4-es papírt kapsz, a feladatod, hogy a szöveg pontos mását készítsd el. A modul megkívánja még, hogy körlevelet tudj létrehozni. Ez esetben ne azokra a bosszantó e-mail-ekre gondolj, hanem az olyan levelekre, amelyek tartalma azonos, azonban egyes szövegrészek különbözőek. Word program és pár kattintás – megtanulható és nagyon hasznos: használatával rengeteg időt takarítasz meg, a logikád és a rendszerező-képességed is fejleszted. Információ és kommunikáció – mit is takar a modul? Egyszerű. Levelezés és internet-használat: e-mail-t kell küldened és adatokat kell megkeresned az interneten. Általános tapasztalat: ez a legkönnyebb, a vizsgázók nagy része húsz percen belül befejezi. Az összes többi modulnál kapsz egy félig elkészített fájlt, amit be kell fejezned vagy át kell alakítanod a megadott instrukciók szerint. Bonyolultnak tűnik? Ugye nem?
A vizsga nincs életkorhoz kötve, így bármikor leteheted. Az országban számos helyen van rá lehetőséged, ezeket a vizsgaközpontokat megtalálod a www.ecdl.hu oldalon. A vizsgák időpontjairól az egyes helyszíneken érdeklődhetsz.
Tökéletes alaptudás, ha nem szeretnél informatikából érettségizni. További tanulmányaid során bizonyára hasznát fogod venni a tudásodnak, képes leszel gyors és pontos munkára, rendszerezni tudod majd a rád zúduló információmennyiséget. Arról nem is beszélve, hogy a tanáraid által kért dolgozatokat, prezentációkat pikk¬pakk elkészíted. Nagyon sokat számít a munkád külalakja, ezzel az egyszerű vizsgával és egy kis kreativitással azt is megtanulhatod, hogy az igényes, szép munkához nem kell sokkal több idő.
Ha informatikából szeretnél érettségizni, akkor inkább az érettségit ajánlom, ugyanis az ECDL-lel nem tudod kiváltani – pedig van olyan modul, amelyik nehezebb, mint az érettségi feladat. Viszont, ha 2005 után érettségiztél, a jeles informatika érettségidért cserébe egy jelképes összeg befizetése után ECDL bizonyítványt állítanak ki a nevedre.
Az ECDL használható tudás. Hasznos a mindennapi számítógépes munkához, valamint tökéletes megalapozása a továbbtanulásnak.

Bogi

Érettségi informatikából?

Talán még csak most kezdtél el merengeni a választott tantárgyadról, így itt egy kis segítség a végleges döntésed előtt. Ha tavaly szeptemberben ültél a középiskola padjaiba, először is meg kell határoznod a vizsgád időpontját. Az adott tantárgy két éves tanulása után jelentkezhetsz előrehozott érettségire, általában leghamarabb 11. osztályban. Majd át kell gondolnod: mi érdekel igazán? Merre szeretnél továbbtanulni? Mennyi időt szeretnél befektetni a felkészülésbe? Emelet vagy középszinten szeretnéd teljesíteni?

A nehézségi fokokat nehéz meghatározni, hiszen mindenkinek más és más a könnyű vagy a gyorsabban megjegyezhető.

Így néhány kis szemelvény a tavalyi szóbeli tételekből lélek-edzőnek!

Szoftverek és hardverek karbantartása

a, Ismertesse a számítógépvírusok általános meghatározását és jellemezze főbb osztályait!

b, Milyen más kártékony programokat ismer?

c, Hogyan védekezzünk a vírusok ellen?

d, Hogyan tudjuk a lemezeket karbantartani?

e, Mi a szerepe a Feladatkezelőnek?

f, Gyakorlati feladat: Végezzünk el egy víruskeresést a megadott meghajtón a megadott víruskeresővel!

Az internet fontosabb kommunikációs szolgáltatásai

a,Sorolja fel és röviden jellemezze az internet szolgáltatásait!

b, Ismertesse, milyen weboldalakon nézne körül a világhálón, ha egy adott feladathoz (pl.: képmanipuláció) keresne szabadon felhasználható magyar nyelvű alkalmazást!

c, Mit jelent az „UPDATE” kifejezés az informatikában?

d, Gyakorlati feladat: Mutassa be a b. feladatrészben ismertetett alkalmazás letöltésének folyamatát!

Az elektronikus levelezés

a, Ismertesse az elektronikus levelezés alapfogalmait!

b, Ismertesse az elektronikus levél részeit!

c, Ismertesse a levelezőprogramok alapszolgáltatásait!

d, Gyakorlati feladat: A megadott levelezőprogrammal küldjön egy rövid levelet tanárának magas prioritással a megadott címre. Mellékelje a levélhez a megadott képet. Töltse ki a tárgymezőt, és küldjön titkos másolatot egy másik, megadott címre. Kérjen automatikus visszaigazolást!

Internet böngészőprogram kezelése, beállításai

a, Sorolja fel, milyen weboldalböngészőket ismer!

b, Ismertesse egy választott böngésző alapvető szolgáltatásait, lehetőségeit!

c, Milyen műveleteket végezhet a megtekintett weboldalakkal?

d, Mutassa be gyakorlatban megadott weboldalról a weboldal címének elküldését a megadott e-mail címre!

e, Mutassa be a böngésző fontosabb beállítási lehetőségeit a gyakorlatban!

Adatkeresés interneten – tematikus és kulcsszavas keresés

a, Miért van szükség keresőgépekre?

b, Mit nevezünk tematikus keresőnek és mit kulcsszavas keresőnek?

c, Ismertesse a kulcsszavak alapján történő keresés módszerét, lehetőségeit!

d, Milyen operátorokat, kifejezéseket alkalmazhatunk a kulcsszavas kereséskor?

A 19.Ifjúsági és Innovációs Tehetségkutató versenyről

A Magyar Innovációs Szövetség az idén is megrendezte a 19. Ifjúsági és Innovációs Tehetségkutató versenyt, melyre 15-20 év közötti diákok jelentkezhettek. A 91 pályázóból 52-őt fogadott el a zsűri, melyből május végén fogják kiválasztani a nyertest, aki 3 millió Ft értékű ösztöndíjat fog kapni. Az 52 továbbjutónak részletesen kell kidolgoznia a témakörét május 3-ig, a 2. forduló végéig. A győztesen kívül 3 pályázat kap lehetőséget arra, hogy képviselhesse hazánkat az ősszel, Lisszabonban megrendezésre kerülő EU Fiatal Tudósok Versenye döntőjén. A továbbjutott 52 pályázatnak körülbelül a fele tudományos kutatásra, a másik fele eszköz és az eljárás kifejlesztésére irányul. A 2. fordulóba jutott pályázók közül 1 általános iskolás, 49 középiskolás és 11 főiskolai vagy egyetemi hallgató.

A monitorok fajtái 2. rész

PDP (Plazma Display Panel) A PDP, egyszerűbb nevén plazmakijelzők első, monokróm típusát 1964-ben a Plató Computer System készítette el, Gábor Dénes plazmával kapcsolatos kutatásai nyomán. Később, 1983-ban az IBM készített egy 19" méretű monokróm, 1992-ben pedig a Fujitsu egy színes, 21 colos változatot. Az első plazmatelevíziót a Pioneer mutatta be 1997-ben. Jelenleg is folyik a gyártók versenye a minél nagyobb képátlóért: már a 100 colt is bőven meghaladják a legnagyobb kijelzők.

A PDP működése az LCD-nél is egyszerűbb. A cél az, hogy a három alapszínnek megfelelő képpont fényerejét szabályozni lehessen. A PDP-nél a képpontok a CRT-hez hasonlóan látható fényt sugároznak ki, ha megfelelő hullámhosszú energia éri őket. Ebben az esetben a neon és xenon gázok keverékének nagy UV-sugárzással kísért ionizációs kisülése készteti a képpont anyagát színes fény sugárzására, pont úgy, mint a neoncsövekben. Mivel minden egyes képpont egymástól függetlenül, akár folyamatos üzemben vezérelhető, a monitor villódzástól mentes, akár 10 000:1 kontrasztarányú, tökéletes színekkel rendelkező képet is adhat, bármely szögből nézve. A PDP fogyasztása vetekszik a CRT monitorokéval, a régebbi típusok képernyője viszont előszeretettel beég. A gázkisülésnek helyet adó parányi cső ugyanúgy használódik, mint az LCD-kben lévő egyébként cserélhető, a háttér világításáért felelős fénycső: az első kétezer órában erőteljes fénye lassan csökkenni kezd, de az újabbak akár 60 000 órát is kibírnak.

A monitorok fajtái 1. rész

LCD (Liquid Crystal Display) Folyadékkristályos képernyő. Újdonság, működő LCD monitor csupán az 1960-as években készült először.

Az LCD monitor működési elve egyszerű: két, belső felületén mikronméretű árkokkal ellátott átlátszó lap közé folyadékkristályos anyagot helyeznek, amely nyugalmi állapotában igazodik a belső felület által meghatározott irányhoz. A kijelző első és hátsó oldalára egy-egy polárszűrőt helyeznek, amelyek a fény minden irányú rezgését csak egy meghatározott síkban engedik tovább. A csavart elhelyezkedésű folyadékkristály különleges tulajdonsága, hogy a rá eső fény rezgési síkját elforgatja. Ha hátul megvilágítják a panelt, akkor a hátsó polarizátoron átjutó fényt a folyadékkristály elforgatja (innen ered a Twisted Nematic, TN megnevezés), így a fény az első szűrőn átjut, és világos képpontot kapunk. Ha kristályokra feszültséget kapcsolunk, nem forgatják el a fényt, az eredmény pedig fekete képpont. A polárszűrő elé már csak egy színszűrőt kell helyezni. Előfordulhat a gyártás tökéletlensége miatt, hogy a képernyőn halott vagy „beragadt” képpontokat találunk. Az LCD monitorok minősége egyre javul, áruk csökken, de egy jó CRT monitor még mindig teltebb színeket ad.

TFT (Thin Film Transistor) Vékonyfilm Tranzisztor. Az LCD technológián alapuló TFT minden egyes képpontja egy saját tranzisztorból áll, amely aktív állapotban elő tud állítani egy világító pontot. Az ilyen kijelzőket gyakran aktív-mátrixos LCD-nek is szokás nevezni.

CRT

CRT (Cathode Ray Tube) A hagyományos katódsugárcsöves képernyő. Az első működőképes televíziót 1926. január 26-án Londonban mutatták be. Az első színes adást 1928. július 3-án továbbították nagy távolságra. A technika feltalálója Karl Ferdinand Braun volt, aki 1897-ben már meg tudott jeleníteni így egy képpontot. (Ezért régi neve a Braun-cső.) A töltéscsatolt elvű CRT tévé és kamera feltalálója Tihanyi Kálmán volt (1928).

A CRT monitorban egy katódsugárcső található, elektronágyúval az egyik végén, foszforral bevont képernyővel a másik végén. Az elektronágyú elektronnyalábot lő ki, ezt mágneses mező irányítja. Az elektronnyaláb a foszforborításba ütközik és felvillan, majd elhalványodik. Ha elég gyorsan követik egymást az elektronnyalábok, akkor az a pont nem halványodik el. Tehát az elektronágyúk írnak a képernyőre a számítógép utasításának megfelelően, balról jobbra, egy másodperc alatt többször is frissítve a képpontokat. Az első monitorok egyetlen szín árnyalatait tudták megjeleníteni (monokróm): a fekete-fehér mellett a borostyán sárga és a zöld színűek is elterjedtek voltak.

Azt, hogy másodpercenként hányszor frissíti a képpontokat, képfrissítési frekvenciának nevezzük. (Az CRT monitoroknál a képfrissítési frekvencia egy kicsit mást jelent, lásd az LCD monitornál.) Ezt Hertzben adjuk meg. A mai monitorok 60–130 hertzesek. A színes monitoroknak három alapszíne van: a piros, a zöld, és a kék (RGB). Ezek keverésével bármelyik szín előállítható. Mindegyik színhez tartozik egy elektronágyú.

Forrás: wikipédia

Az első számítógép Magyarországon

Egy hasznos tudnivaló- nem csak azoknak, akik most készülnek az érettségire informatikából. A számítógép fejlesztésének nem csak amerikai vonatkozása van, hanem magyarországi is. Habár Neumann Jánost tartják modern gépeink atyjának, kis hazánkban is sok tudós dolgozott továbbgondolásukon. 1956 nyarán a Kibernetikai Kutatócsoport létrehozta az első magyar számítógépet, az M3-at, bár a végleges változat végül csak 1959-re készült el. S hogy milyen alkalmazásokat is lehetett végrehajtani ezen a szerkezeten? Például tervhivatali mátrixokat számolt ki, bonyolult nyelvészeti és matematikai problémákat oldott meg, és az akkor épülő Erzsébet híd statikai számításainak ellenőrzését is el tudta végezni.

Az M3 tárolásához egy kb. 60 m2-es szobára volt szükség, amelyben egy ventilátor gondoskodott a megfelelő hűtésről. A teremben nagy volt a forróság, hiszen a több száz elektroncső pillanatok alatt befűtötte a körülötte lévő teret. A programozás kezdetekben rendkívül sok akadályba ütközött, hiszen maguk a programozók is tapasztalatlanok voltak, így ha valahol elakadt a program, a futtatást elölről kellett kezdeni, ami e sebesség mellett nem is kis időveszteséget jelentett. Az input-output információkat telexszalag segítségével oldották meg. A gép nyolcas számrendszerben működött, így az eredmények is ebben a számrendszerben jelentek meg. Az M3 akkor még ráadásul operációs rendszer nélküli gép volt. A programozása több féle gépi kódban történt.

De ami már akkor is figyelemre méltónak bizonyult, az M3 költsége csupán töredéke volt az Egyesült Államokban ekkoriban használt UNIVAC számítógépekének.

A számítógépes grafikáról

Nem kevesen vannak, akik az informatika érettségi sikeres letételében nem csak pontszámokat, de számtalan perspektívát is látnak. Az egyik ilyen a számítógép művészi használhatósága. Dr. Szirmay-Kalos László szerint: „A számítógépes grafika célja az, hogy a számítógépből olyan eszközt varázsoljon, amely vázlatos gondolatainkról képeket alkot. Egy ilyen eszköz sokrétű ismereteket foglal magában. A gondolatainkban szereplő alakzatok megadásához a geometriához kell értenünk, a fény hatásának modellezéséhez az optika törvényeit alkalmazzuk. A számítógép monitorán megjelenő képet az emberi szem érzékeli és az agy dolgozza fel, ezért a számítási folyamatoknak figyelembe kell venniük az emberi szem és agy lehetőségeit és korlátait is. Mivel a "fényképezést'' számítógépes programmal kell megoldani, a szoftvertechnológia, algoritmusok és adatszerkezetek ismeretétől sem tekinthetünk el. Ráadásul a képek megjelenítéséhez és előállításához a szűkre szabott idő miatt hardver támogatás is szükséges, ezért a legjobb, ha már most elkezdjük felfrissíteni a hardver ismereteinket.
A számítógépes grafika nehéz, mert nagyon sokféle tudást kell megszereznünk ahhoz, hogy igazán sajátunknak érezzük. Ugyanakkor a számítógépes grafika nagyon szép is, mert kincseket lelhet benne az integrál egyenletekkel foglalkozó matematikus, az optikában vagy a Maxwell egyenletekben elmélyedő fizikus, a látás rejtelmeit kutató orvos, az adatstruktúrákkal és az algoritmusokkal bűvészkedő programozó, és az egészet alkalmazó képzőművész vagy tervezőmérnök. Az interaktív grafikus programok, képek, filmek, számítógépes játékok formájában megjelenő eredmény pedig mindannyiunk gyönyörűségére szolgál.”