Operációs rendszerek

Az operációs rendszer olyan szoftver, amely a számítógép indulásakor azonnal betöltődik a gép memóriájába, betölti a gép működéséhez szükséges programokat, vezérli, összehangolja és ellenőrzi azok működését. Az operációs rendszer feladata, hogy biztosítsa az ember és a számítógép közti kommunikációt, kezelje a számítógép erőforrásait és a perifériáit, vezérelje és ellenőrizze a számítógép működését és végrehajtsa a parancsokat.

Biztosítja a hardver kényelmes használhatóságát mind a gépet működtető személyek, mind a gépen futó alkalmazások felé. Hatékonyan és biztonságosan működteti a hardvert, kezeli a háttértárakat, a ki- és beviteli perifériákat, a fájlrendszert, a hálózatot, a védelmi- és biztonsági rendszert, biztosítja a grafikus felhasználói felületet.

Egy operációs rendszer általában három rétegből épül fel. Közvetlenül a hardverrel áll kapcsolatban a kernel (=mag). A kernel feladata a ki- és bemeneti eszközök kezelése, a programok futásának kezelése: az elindítás – leállítás, a szükséges memóriaterület felszabadítása, a processzor idejének elosztása. A kernel feladata még a háttértárak kezelése és a fájlrendszer felügyelete. Az operációs rendszerek azon részét, amely a felhasználóval tartja a kapcsolatot, shellnek nevezzük. A kettő között alacsony szintű segédprogramok, utilityk foglalnak helyet.

Az operációs rendszerek az alapján, hogy hányan használhatják őket lehetnek egyfelhasználósok és többfelhasználósok. Ha egy operációs rendszer több programszálat képes futtatni, azt többfeladatosnak vagy multitaszknak nevezzük. Természetesen egy fizikai processzor egyszerre csak egy műveletet tud végrehajtani, így a többfeladatosság csak látszólagos, valójában felválva futnak, nagyon gyorsan váltva egymást. Ha ez a váltakozás elég gyors, akkor látszólag egyszerre futnak a programok.

Az alapján, hogy képesek-e az operációs rendszerek megkülönböztetni egymástól a felhasználókat, egyfelhasználós és többfelhasználós operációs rendszerekről beszélhetünk. Többfelhasználós rendszereknél minden felhasználónak van egy személyre szóló azonosítója és egy jelszava, amellyel azonosítja magát. Az azonosítás után egyéni beállításokat végezhet, tárolhat a gépen olyan adatokat, amelyek a többi felhasználó számára nem érhetőek el. A többfelhasználós operációs rendszerek tovább bonthatók olyan rendszerekre, amikor egyszerre csak egy felhasználó használhatja az adott számítógépet, és olyanokra, amelyekben egyszerre, egy időben több felhasználó – egymást nem zavarva – is elérheti ugyanazt a munkaállomást.

Az operációs rendszerekkel szemben fontos követelmény, hogy interaktív, azaz párbeszédes legyen, vagyis a felhasználó tudassa az operációs rendszerrel, hogy milyen műveletet szeretne elvégezni a segítségével.

A grafikus felhasználói felület olyan elemek összessége, amelyek biztosítják a felhasználó és a számítógép közti kapcsolatot. A monitor képernyőjén szöveges és rajzos elemek együtteseként jelenik meg. A GUI-n (Graphic Unit Interface) jelentős szerepe van a mutatóeszköz használatának, például az egérnek. Windowsban a leggyakoribb grafikus felhasználói elemek az ablakok, a menük, az ikonok. A GUI alapötletét a Stanford Kutatóintézetében fejlesztették ki, ezt az ötletet javította a Xerox.

A grafikus felületet általában a parancssoros felhasználói felülettel szokták szembeállítani. A felhasználóknak parancsokat vagy karakterláncokat kell bevinni, ezáltal tud a számítógép parancsokat végrehajtani.

Az informatika érettségi gyakorlati részéhez nyújt segítséget az Informatika érettségi feladatsor-gyűjtemény – Középszinten című kiadvány, 10 teljes feladatsorral.

-LB-

A betűtípusokról

Olyan korban élünk, amikor egy számítógép segítségével bárki publikálhat, azaz közzé tehet információkat akár nyomtatásban, akár az interneten. Egyetemen, főiskolán, sőt már középiskolában is gyakran fogsz kapni házi dolgozat feladatot. Ma már a tanárok 99 százaléka nyomtatásban kéri ezeket, nem hajlandóak a kézírásokat bogozgatni. Vannak, akik megadják, hogy milyen betűtípussal, mérettel, sorközzel dolgozhatsz, de olyan is van, aki mindezt a hallgatóra bízza, egy a fontos neki: el tudja olvasni. Ma is alapvető elvárás, hogy az írás ne csak nyelvtanilag legyen helyes, hanem esztétikus és könnyen olvasható is legyen.

A helyesírás viszonylag könnyen ellenőrizhető: régi, jól bevált kiadvány a Magyar Helyesírás Szabályai, tanácsolom, hogy mindig ezt használjuk! A szövegszerkesztő programok helyesírás-ellenőrző funkciója nem megbízható, mégiscsak egy gép, nem tud gondolkodni, nem mindig tudja, hogy mit szeretnénk írni. Az érthetőség érdekében figyelnünk kell a központozásra is, azaz az írásjelek helyes kihelyezésére. Sajnos az az általános tapasztalat, hogy azáltal, hogy munkánk során és szabadidőnkben is számítógépet használunk, a barátainkkal chat-en vagy e-mail-en keresztül érintkezünk, romlik a helyesírásunk. A gyorsaság érdekében sokat rövidítünk, összevonunk vagy fonetikusan írunk le szavakat. Mind mind a helyesírásunk rovására megy. Vigyázzunk rá! Írjunk papírra is, olvassunk sokat – könyveket, ne magazinokat.

A könnyű olvashatóság és az esztétikum összefügg. Mindkettőt elsősorban a betűtípusok befolyásolják. Betűtípusnak az azonos grafikai elven megtervezett ábécét nevezik. Két fő típusa van: talpas és talpnélküli. Egyszerűen megkülönböztethető a kettő: bizonyos betűk alján és tetején vonások vannak – ezeket nevezzük talpaknak. Tipikus talpas betű a Times Nem Roman, vagy a Courier New. Times New Romannal gyakran találkozhatunk nyomtatásban és sok szövegszerkesztőnek is ez az alapértelmezett betűtípusa. A Courier New a régi írógépek betűtípusához hasonlít. Talpnélküli például az Arial vagy a Verdana, webes felületeken, számítógépen ezek jobban olvashatók. Ha közelről megnézzük ezeket, láthatjuk, hogy egy Arial betűnek nincsenek talpai.

Befolyásoló tényező még a betűtípusok arányossága: a váltakozó szélességű betűk arányosak, ezek pontosan annyi helyet foglalnak, amekkora a betű szélessége. A Times New Roman ilyen, ezért könnyebben olvasható, mint például a Courier New, amely aránytalan, azaz egységnyi helyet foglalnak a betűk. Ilyen esetben az i betű ugyanakkora helyet foglal, mint az a betű, megnőhetnek a betűközök, nehezebben értelmezhető az olvasás. Ezért is lehet az, hogy ugyanaz a mondat, ugyanakkora betűmérettel, de más betűtípussal több helyet foglal.

Ne használjunk egy kiadványon belül sok betűtípust! Figyelem! Már a szórólap is kiadványnak számít! Ebben az esetben is a kevesebb több!

Ma már szinte számtalan betűtípus elérhető, letölthető az internetről, reklámbetűk, kézírásos betűk, stb., mindenki talál kedvére valót. De mindig tartsuk szem előtt a legfontosabbat: olvasható legyen! Hiszen csakis olvasható betűtípussal tudunk olvasható kiadványt publikálni. És a tanáraink is ennek fognak örülni, higgyétek el, egy esztétikus házi dolgozat legalább egy jegy előnyt jelent.

-LB-

Biztosnak tűnő munkalehetőség

Hogyha bizonytalan vagy a döntésedben, miszerint az informatika valamely területén szeretnéd magad képezni az egyetemen vagy főiskolán, csak nézegesd meg az álláskereső oldalakat. Eddig nyilván nem böngészted őket naphosszat, mivel van már elég kenyérkereső a családodban, de biztosan jókedvre derít majd. Hogy miért? Kattints az allasok.monster.hu-ra, vagy a profession.hu oldalra, és látni fogod, hogy az informatika végzettségű szakembereknek, folyamatosan, és sokféle munkalehetőség áll rendelkezésére. A továbbképzésre pedig még diploma után is rengeteg lehetőséged lesz. Ha csak egy olyan szakmát keresel, amiből meg tudsz élni, el tudod tartani majd egyszer a családodat, és mellette egy bizonytalanabb díjazású hobbinak akarsz időt szentelni, jól választottál.
Csak haladj előre az utadon, minden rendben lesz.
Az érettségi miatt ne aggodalmaskodj, az csak árt, remekül fog sikerülni! Lelkiismeretes és szorgalmas vagy. Hogy honnan tudhatnám?! Éppen pihensz, lazítasz tanulás után vagy közben, böngészed a netet, és ahelyett, hogy híreket olvasgatnál, vagy képeket nézegetnél a kedvenc együttesedről, mégis egy informatika érettségivel foglalkozó oldalon nézelődsz. Ez csak jelent valamit! :)