A számítástechnika rohamos fejlődése megmutatkozik az egyre összetettebb és különböző funkciókkal ellátott alkalmazások, programok terjedésében is. Programjaink egyre több önálló műveletre képesek anélkül, hogy mi, a felhasználók minimálisan beleavatkoznánk. Ez egyrészt kényelmesebbé teszi a felhasználást, másrészt sebezhetővé válik a rendszer, hiszen ha egy jól meghatározott struktúra szerint épül fel, könnyen sebezhetővé válik. Valamint a sebezhetőséget csak növeli az emberi tényező jelenléte. A vírusokat megalkotók könnyen kihasználhatják az emberi hiszékenységet egy-egy csábító tárgyú e-mail vagy fájlmelléklet továbbításával.
Hogyan is kell elképzelni egy számítógépes vírust? Csak úgy, mint a neve, a tulajdonságai is azonosak a biológiai vírusokéval. A számítógépes vírusok esetében is legtöbbször észrevétlenül történik meg a fertőzés, jelenlétére csak a tevékenységéből lehet következtetni. Nagy ütemben szaporodnak, többféle mutációjuk is előfordulhat, fertőznek, a megfertőzött felett átveszik az irányítást, és saját céljukra használják fel az erőforrásokat. Egy adott szervezet nem lehet tökéletesen felkészült és védett a veszélytől.
Biológiai vírusból is ismerünk több félét, ugyanígy a számítógépes vírusoknak is létezik több fajtája. Egyik típus az úgynevezett program vírusok, úgy ágyazódnak bele az alkalmazásba, hogy amikor elindítjuk, először a vírus aktivizálódik. A makró vírusok általában word vagy excel fájlokat fertőznek, az aktív elemekbe épülnek be. A boot vírusok már a számítógép elindulásakor, a bootolási folyamattal egy időben elindulnak, így teljes ellenőrzés alatt tarthatják környezetüket. Ezek mellett fontos megemlíteni a férgeket, amik a legfontosabb tevékenységüknek a minél gyorsabb terjedést tartják, a megfertőzött gépekről próbálnak minél több fertőzést produkálni. A férgek már önálló programok, nem beépülő vírusok! Léteznek olyan kártékony programok, amelyek elsődleges célja nem a fertőzés, hanem az információgyűjtés, ezeket nevezzük kémprogramoknak. Tökéletesen tudnak rejtőzködni, felfedezni őket épp ezért nagyon nehéz.
A régebbi személyi számítógépek operációs rendszerei kizárólag egyfelhasználósok voltak, és egy időben csak egy program futhatott rajtuk. Segédprogramok csak rezidensként működhettek – azaz beépültek az operációs rendszerbe és csak bizonyos események bekövetkeztével indultak el. Ezt a lehetőséget használták ki a vírusok is, azonban a hálózati kommunikáció alacsony színvonala miatt nem volt lehetőség a gyors terjedésre.
Főleg a hálózatok terjedésével és az internet térhódításával egyidejűleg felgyorsult a vírusok terjedése és az új vírusok megjelenése. A kommunikáció, a dokumentumok, fájlok cseréje felgyorsult az internet segítségével, így a vírusok, férgek, kémprogramok terjedése is felgyorsult.
A ma ismert és használt vírusirtók mindegyike rendelkezik e-mail szűrővel, csevegő- és fájlcserélő-program figyelővel, reklámblokkolóval.
Az egyik legismertebb vírusirtó napjainkban a NOD 32. 30 napos próbaverziója ingyen letölthető az internetről, folyamatos használatáért azonban fizetni kell. Általában csendben végzi a dolgát, nem küldd téves riasztásokat, erőforrás-igénye kicsi. Másik kedvelt, megbízható termék az Avast. Internetről letölthető, hosszú távú és teljes körű használatához csak egy ingyenes regisztráció szükséges. Nagyon megbízható, működése éppolyan észrevétlen, mint a NOD 32-é. Sokan használják a Norton Internet Securityt, ezt azonban nagy erőforrás-igénye miatt nagyvállalati környezethez ajánlják. A Panda vírusirtót szintén cégeknek, oktatási intézményeknek ajánlják. Centralizáltan telepíthető, azaz egy központi gépről a hálózat összes számítógépét képes felügyelni és ellenőrizni.
Bár a legtöbb vírusirtó tartalmaz kémprogram-figyelő összetevőt, vannak kifejezetten erre a célra készült, megbízhatóbb programok, például az Ad-Aware vagy az ESET Smart Security.
-LB-
2010. június 28., hétfő
2010. június 12., szombat
Neumann János
Neumann János, 1903-ban született Budapesten. Apja jogász, majd bankigazgató volt, nemesi címet is kapott. A Neumann gyerekek egészen fiatalon beszéltek németül és franciául is, és gyakran élvezhették a magyar szellemi elit társaságát is. János már korán kitűnt kivételes tehetségével, latinul és ógörögül is tanult, fotografikus memóriája volt és fejszámolásban is verhetetlen volt. 1921-ben iratkozott be a budapesti tudományegyetem matematika szakára, sokat tartózkodott Berlinben, majd Zürichben vegyészmérnöki diplomát is szerzett. 1930-ban érkezett az Egyesült Államokba, a Princeton Egyetem meghívására. 30 évesen az USA legfiatalabb kinevezett professzora volt. A ’40-es évek elején bekapcsolódott a Los Alamosban folyó kutatásokba, itt a lökés- és robbanási hullámok szakértője lett, kapcsolatba kerül a Ballisztikai Kutató Laboratóriummal. 1944-ben, Philadelphiában megismerkedik az első számítógéppel, az ENIAC –kal, amelyet többek között ballisztikai feladatok ellátására terveztek. Az elektronikus számológépek megtervezésében is jelentős szerepe volt: olyan szimbolikát vezetett be, amelynek segítségével a számológép logikai felépítését részletesen ki lehetett dolgozni.
Alapelveit – amelyeket a tudományos világ mai napig csak Neumann-elvekként emleget – 1945-ben megjelent művében tette közzé, melynek címe: First Draft of a Report on the Edvac. Ezzel tiltakozott az ellen, hogy egyesek szabadalmaztatni akarták a számítógépet, ő ugyanis azt vallotta, hogy az nem egy ember találmánya, hanem matematikusok és mérnökök hada dolgozott a megalkotásán. Mivel publikálta az EDVAC teljes leírását, lehetetlenné tette a szabadalmaztatást.
Elvei tehát a következők.
1. A tárolt program elve: a korábbi megoldásoktól eltérően felismerte, hogy az adat- és programtárolási egységeket egy tárban kellene összefogni. Az utasításokat és adatokat azonos módon, közös, nagykapacitású operatív memóriában, numerikus kódok formájában kell tárolni. A PC-kben RAM és ROM szolgál erre a célra. Ezek tárolóegységei olyan áramkörök, amelyek két állapotot tudnak tárolni.
2. Kettes számrendszer használata: az adatokat és programokat kettes számrendszerbeli értékkel kell ábrázolni. Egy elektronikai rendszerben két állapot megkülönböztetése a legegyszerűbb (vagy van feszültség vagy nincs), ez a két állapot pedig megfelel a kettes számrendszer két számának, a 0-nak és az 1-nek.
3. Vezérlőegység alkalmazása: szükség van egy olyan vezérlő egységre, amely különbséget tud tenni adat és utasítás között, és az utasításokat önműködően végre tudja hajtani.
4. Aritmetikai-logikai egység alkalmazása: tartalmazzon egy olyan egységet, amely aritmetikai (összeadás, kivonás, szorzás, osztás) műveleteken kívül alapvető logikai (tagadás, és, vagy, nem és, nem vagy, kizáró vagy) műveleteket is végre tud hajtani.
5. Ki- és beviteli eszközök alkalmazása: szükség van olyan berendezésekre, amelyek biztosítják az ember-gép kapcsolatot, befelé és kifelé egyaránt. A számítógépes adatábrázolás az emberi érzékszervek számára felfoghatatlan, ezért szükséges azok átalakítása. Ha az ember irányából a gép felé történik az adatáramlás, akkor beviteli eszközökre, ha a gép irányából az ember felé, akkor kiviteli eszközökre van szükségünk.
Mai napig számos kutatás folyik a nem Neumann-elvű számítógép kifejlesztésére, de mindig bebizonyosodik, hogy gondosabban megvizsgálva a nem Neumann-elvű gép is a Neumann-elvek alapján működik. Nemcsak az elvi felépítése, de a tervezése során is újat alkotott: kidolgozta és bevezette a számítógép logikai struktúráját ábrázoló szimbólumrendszert. Tulajdonképpen jelentősége a matematikai szimbólumrendszer jelentőségéhez mérhető.
Amerikában számos tudományos intézet és akadémia választotta tagjává, avatta díszdoktorává. 1955-ben egy orvosi vizsgálat során csontrákot állapítottak meg nála, 1957-ben halt meg Washingtonban, nyughelye Princetonban van.
Amellett, hogy nevét Holdkráter és kisbolygó őrzi, a Financial Times 2000-ben a XX. század emberének nevezte.
-LB-
Alapelveit – amelyeket a tudományos világ mai napig csak Neumann-elvekként emleget – 1945-ben megjelent művében tette közzé, melynek címe: First Draft of a Report on the Edvac. Ezzel tiltakozott az ellen, hogy egyesek szabadalmaztatni akarták a számítógépet, ő ugyanis azt vallotta, hogy az nem egy ember találmánya, hanem matematikusok és mérnökök hada dolgozott a megalkotásán. Mivel publikálta az EDVAC teljes leírását, lehetetlenné tette a szabadalmaztatást.
Elvei tehát a következők.
1. A tárolt program elve: a korábbi megoldásoktól eltérően felismerte, hogy az adat- és programtárolási egységeket egy tárban kellene összefogni. Az utasításokat és adatokat azonos módon, közös, nagykapacitású operatív memóriában, numerikus kódok formájában kell tárolni. A PC-kben RAM és ROM szolgál erre a célra. Ezek tárolóegységei olyan áramkörök, amelyek két állapotot tudnak tárolni.
2. Kettes számrendszer használata: az adatokat és programokat kettes számrendszerbeli értékkel kell ábrázolni. Egy elektronikai rendszerben két állapot megkülönböztetése a legegyszerűbb (vagy van feszültség vagy nincs), ez a két állapot pedig megfelel a kettes számrendszer két számának, a 0-nak és az 1-nek.
3. Vezérlőegység alkalmazása: szükség van egy olyan vezérlő egységre, amely különbséget tud tenni adat és utasítás között, és az utasításokat önműködően végre tudja hajtani.
4. Aritmetikai-logikai egység alkalmazása: tartalmazzon egy olyan egységet, amely aritmetikai (összeadás, kivonás, szorzás, osztás) műveleteken kívül alapvető logikai (tagadás, és, vagy, nem és, nem vagy, kizáró vagy) műveleteket is végre tud hajtani.
5. Ki- és beviteli eszközök alkalmazása: szükség van olyan berendezésekre, amelyek biztosítják az ember-gép kapcsolatot, befelé és kifelé egyaránt. A számítógépes adatábrázolás az emberi érzékszervek számára felfoghatatlan, ezért szükséges azok átalakítása. Ha az ember irányából a gép felé történik az adatáramlás, akkor beviteli eszközökre, ha a gép irányából az ember felé, akkor kiviteli eszközökre van szükségünk.
Mai napig számos kutatás folyik a nem Neumann-elvű számítógép kifejlesztésére, de mindig bebizonyosodik, hogy gondosabban megvizsgálva a nem Neumann-elvű gép is a Neumann-elvek alapján működik. Nemcsak az elvi felépítése, de a tervezése során is újat alkotott: kidolgozta és bevezette a számítógép logikai struktúráját ábrázoló szimbólumrendszert. Tulajdonképpen jelentősége a matematikai szimbólumrendszer jelentőségéhez mérhető.
Amerikában számos tudományos intézet és akadémia választotta tagjává, avatta díszdoktorává. 1955-ben egy orvosi vizsgálat során csontrákot állapítottak meg nála, 1957-ben halt meg Washingtonban, nyughelye Princetonban van.
Amellett, hogy nevét Holdkráter és kisbolygó őrzi, a Financial Times 2000-ben a XX. század emberének nevezte.
-LB-
2010. június 7., hétfő
Informatika érettségi 2010
Az idei emelt szintű informatika érettségi vizsgát május 11-én írták meg a diákok. Emelt szinten 970 tanuló érettségizett. 4 óra állt a vizsgázók rendelkezésére, de az egyik nógrádi iskolában áramszünet szakította félbe a 36 tanuló munkáját, így a kiesett idővel meghosszabbították a vizsgára szánt időt. A középszintű vizsga időpontja május 17-e volt. 180 perc alatt kellett a diákoknak elkészülni a szövegszerkesztéssel, adatbázis- és táblázat kezeléssel, grafikai feladatokkal és weblapkészítéssel, amelyekért a megszerezhető maximum pontszám 120 volt.
Forrás: www.edupress.hu
-KÉ-
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)
