Az első számítógép Magyarországon

Egy hasznos tudnivaló- nem csak azoknak, akik most készülnek az érettségire informatikából. A számítógép fejlesztésének nem csak amerikai vonatkozása van, hanem magyarországi is. Habár Neumann Jánost tartják modern gépeink atyjának, kis hazánkban is sok tudós dolgozott továbbgondolásukon. 1956 nyarán a Kibernetikai Kutatócsoport létrehozta az első magyar számítógépet, az M3-at, bár a végleges változat végül csak 1959-re készült el. S hogy milyen alkalmazásokat is lehetett végrehajtani ezen a szerkezeten? Például tervhivatali mátrixokat számolt ki, bonyolult nyelvészeti és matematikai problémákat oldott meg, és az akkor épülő Erzsébet híd statikai számításainak ellenőrzését is el tudta végezni.

Az M3 tárolásához egy kb. 60 m2-es szobára volt szükség, amelyben egy ventilátor gondoskodott a megfelelő hűtésről. A teremben nagy volt a forróság, hiszen a több száz elektroncső pillanatok alatt befűtötte a körülötte lévő teret. A programozás kezdetekben rendkívül sok akadályba ütközött, hiszen maguk a programozók is tapasztalatlanok voltak, így ha valahol elakadt a program, a futtatást elölről kellett kezdeni, ami e sebesség mellett nem is kis időveszteséget jelentett. Az input-output információkat telexszalag segítségével oldották meg. A gép nyolcas számrendszerben működött, így az eredmények is ebben a számrendszerben jelentek meg. Az M3 akkor még ráadásul operációs rendszer nélküli gép volt. A programozása több féle gépi kódban történt.

De ami már akkor is figyelemre méltónak bizonyult, az M3 költsége csupán töredéke volt az Egyesült Államokban ekkoriban használt UNIVAC számítógépekének.

A számítógépes grafikáról

Nem kevesen vannak, akik az informatika érettségi sikeres letételében nem csak pontszámokat, de számtalan perspektívát is látnak. Az egyik ilyen a számítógép művészi használhatósága. Dr. Szirmay-Kalos László szerint: „A számítógépes grafika célja az, hogy a számítógépből olyan eszközt varázsoljon, amely vázlatos gondolatainkról képeket alkot. Egy ilyen eszköz sokrétű ismereteket foglal magában. A gondolatainkban szereplő alakzatok megadásához a geometriához kell értenünk, a fény hatásának modellezéséhez az optika törvényeit alkalmazzuk. A számítógép monitorán megjelenő képet az emberi szem érzékeli és az agy dolgozza fel, ezért a számítási folyamatoknak figyelembe kell venniük az emberi szem és agy lehetőségeit és korlátait is. Mivel a "fényképezést'' számítógépes programmal kell megoldani, a szoftvertechnológia, algoritmusok és adatszerkezetek ismeretétől sem tekinthetünk el. Ráadásul a képek megjelenítéséhez és előállításához a szűkre szabott idő miatt hardver támogatás is szükséges, ezért a legjobb, ha már most elkezdjük felfrissíteni a hardver ismereteinket.
A számítógépes grafika nehéz, mert nagyon sokféle tudást kell megszereznünk ahhoz, hogy igazán sajátunknak érezzük. Ugyanakkor a számítógépes grafika nagyon szép is, mert kincseket lelhet benne az integrál egyenletekkel foglalkozó matematikus, az optikában vagy a Maxwell egyenletekben elmélyedő fizikus, a látás rejtelmeit kutató orvos, az adatstruktúrákkal és az algoritmusokkal bűvészkedő programozó, és az egészet alkalmazó képzőművész vagy tervezőmérnök. Az interaktív grafikus programok, képek, filmek, számítógépes játékok formájában megjelenő eredmény pedig mindannyiunk gyönyörűségére szolgál.”